Milyen játékot szokás Hanukakor játszani?
Helyes válasz: a, trenderli
A jiddisül dreidelnek és héberül szvivonnak is nevezett pörgettyűs játék a legenda szerint akkor terjedt el Izrael földjén, amikor Antiochusz Epifanész szír-görög uralkodó megtiltotta a Tóra tanulmányozását. A diákok a trenderlit használták álcának: mindig előkapták, a Tórát pedig elrejtették, amikor közeledett az őrjárat.
Hogy néz ki ez a bizonyos Hanuka-játék?
Helyes válasz: c,
A pörgettyű (ld. fentebb) négy oldalán négy héber betű áll: egy héber mondat 4 szavának első betűi.
- נ (nún) – nész
- ג (gimmel) – gádól
- ה (hé) – hájá
- פ (pé) – pó.
A pé betű azért került a ש (sin) helyére, mert Izraelben így szól a mondat: „nész gádól hájá pó”, vagyis “Nagy csoda történt itt”. Ami náluk “pó”, vagyis “itt”, Izrael földjén, az nálunk “sám”, azaz “ott, Izraelben”.
A pörgetéskor lehet rengeteg finomságot nyerni vagy veszíteni attól függően, hogy melyik oldalára esik. Gyere el a december 7-i Adventi Hanuka Bulira, és ott megismerkedhetsz a szabályokkal. Ha “mazel tovod” lesz, akkor rengeteget nyerhetsz. De ha mást nem, sok nevetést, vidám perceket, finom falatokat és még az Örökkévaló Igéjének is örvendezhetsz.
Miért nem Názáretben született a Názáreti Jézus?
Mert Mikeás (zsidó próféta) szerint a Messiásnak Betlehemben kell megszületnie.
„Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba.” (Mikeás 5:1) Ezt a próféciát Jesua korában a Messiás szülőhelyére vonatkoztatták a zsidó írásmagyarázók, hiszen Heródes király tőlük tudta meg a választ a kérdésre: „Hol születhetett meg a Messiás?” (Máté 2:3-6)
Történelmi oka az volt a betlehemi születésnek, hogy Jesua nevelőapja, József és édesanyja, Miriam (Mária) a Júda törzséből származó Dávid király leszármazottai voltak. Dávid szülővárosa Betlehem volt, és leszármazottai is ide kapcsolódtak, hiszen a Tóra szerint, minden 50. évben minden törzsre visszaszáll az eredetileg neki osztott földterület (3Mózes/Vájikrá 25:8-13). Lehetséges, hogy a babiloni fogság vagy egy későbbi üldöztetés idején Dávid házának egyes tagjai más területre kényszerültek költözni: a megvetett Názáretbe. A népszámláláskor azonban, amit Augustus római császár rendelt el, mindenkinek a saját eredeti városába kellett visszamennie. (Lukács 2:1-5) Ekkor következtek el Miriam szülésének napjai.
Volt egy csillagászati oka is, hiszen a csillag, ami valójában a Halak csillagjegyében a Szaturnusz és a Jupiter különleges és többször (i.e. 7-ben háromszor ld. https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-naptartortenet-es-kronologia/jezus-szuletese-es-a-betlehemi-csillag-rejtelye/ ) is megismétlődő együttállása volt, útmutatóul szolgált pogány csillagászok (napkeleti bölcsek) számára, (akik Dániel arámi nyelven írt próféciáit ismerhették, és ezért tulajdoníthattak különleges jelentőséget annak, hogy megszületett a zsidók Messiás-királya), és így találhattak rá Jesuára Betlehem városában.
Nész gádól hájá sám. – Nagy csoda történt
Hanukakor az egy napra elegendő olajjal, ami a Talmud szerint 8 napig égett a menórában.
De mennyivel nagyobb csoda történt Betlehemben, 2000 évvel ezelőtt: egy pogány császár a Világ Világosságának, a zsidók királyának, a Messiásnak a szüleit Betlehembe rendelte, egy vérengző idumita király megtalálta egy kb. 700 évvel korábban írt héber próféciában, hogy hol van az a hely, és babilóni pogány tudósok a nyakukba vették a világot, hogy eljussanak arra a helyre, ahol koruk legmagasabb csillagászati ismerete szerint a világ Megváltójának meg kell születnie.
„Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és arcra borulva hódoltak neki.” (Máté 2: 11.)
Ez a csoda itt és ma megtörténhet veled! Megtalálhatod a Messiást! Ha teljes szívedből keresed Őt.
„Nész gádól hájá pó!”
