Smót/2Mózes 12. fejezet 21. és 23. versek
Eheti szakaszunk azzal kezdődik, hogy Mózes átadja nekünk az Ö.valótól kapott utasításokat, melyek a Páska-bárányokra vonatkoznak. Ezt mondta Mózes:
„Fogjatok és vegyetek magatoknak juhokat családjaitok szerint és vágjátok le a peszácháldozatot.”
(Smót/2Mózes 12. fejezet 21. vers)
Azt az útmutatást kapták elődeink, hogy hibátlan bárányokat vegyenek, egyben süssék meg azokat a csontjaik megtörése nélkül, és vérüket az otthonuk ajtófélfájára hintsék. Mózes így indokolta az utasítást:
„Amikor átvonul az Úr, hogy megverje Egyiptomot, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán, akkor kihagyja az Úr azt az ajtót, és nem engedi, hogy bemenjen a pusztító a ti házatokba, és titeket is csapással sújtson.” (Smót/2Mózes 12:23)
Gondoljuk ezt végig: Tudjuk, hogy a halál Ist.n ítélete a bűn miatt. Láthattuk, hogy mi zsidók automatikusan mentesültünk az első kilenc csapás alól. De a tizedik, a halál csapása alól senki sem kapott felmentést. Senki sem menekült meg alanyi jogon a bűnre vonatkozó ist.ni ítélet alól. Miért nem? Azért, mert mindenki, az egyiptomiak és a zsidók is, bűnösök voltak. Négy évszázaddal később Salamon azt mondta, hogy nincs egyetlen igaz ember sem a földön, aki jót tenne anélkül, hogy vétkezne. (Kohelet/Prédikátor 7:20) De az Ő felbecsülhetetlen irgalmából, Ist.n megmutatta nekünk, hogy mit tegyünk azon az első pészachi éjszakán a fizikai biztonságunk érdekében: tegyük a bárány vérét otthonunk ajtófélfáira.
Mivelhogy engedelmesen követtük Ist.n parancsát, és hittel bíztunk az Ő hathatós gondviselésében, elkerült minket a tizedik csapás, ami Egyiptom országát sújtotta. Amikor, ugyanis, a halál angyala meglátta a vért az ajtófélfáinkon, a halál kénytelen volt kikerülni bennünket.
Milyen csodálatos megmenekülés! És milyen nagyszerű képe ez egy még nagyobb horderejű megmenekülésnek egy másik pészachi bárány áldozatán keresztül – aki valójában a Pészachi Bárány, az Ist.n Báránya, aki elveszi a világ összes bűnét! Ő a Messiás Jesua. Mert ahogyan a bárányoknak hibátlanoknak kellett lenniük, ami a bűntelen életet jelképezi, úgy ajánlotta fel Magát Jesua fogyatkozás nélküli, bűntelen bárányként. És az első pészachi bárányok csontjaihoz hasonlóan Jézus csontjait sem törték el a halálakor (János 19:31-36). És ahogy őseinknek hit által kellett a bárányok vérével megjelölniük otthonuk ajtófélfáit, úgy kell mindannyiunknak hit által megjelölnünk a szívünk ajtófélfáit a Messiás vérével. Amikor a hitnek ezt a lépését megtesszük, szellemileg biztonságba kerülünk, és nem hatolhat be semmilyen pusztító csapás, semmilyen ítélet az otthonunkba. Milyen mélységesen biztató szavak ezek mindannyiunknak a COVID-19 fényében! Mindegy, hogy élünk-e vagy meghalunk, abban biztosak lehetünk, hogy a bűneinkre sújtó ist.ni ítélet kikerül minket, ha a szívünket betakarja a Messiás vére.
Tudjuk, hogy pészachkor egy gyermek négy kérdést tesz fel. Íme, itt egy ötödik kérdés, amit feltehetünk magunknak: „Megjelöltem-e már hit által a szívem ajtófélfáit a Bárány vérével?”
