Ha nem látom, nincs?
„Hiszem, ha látom.” Gyakran ismételt klisé. Pár évtizeddel korábban még talán el is hittük, hogy tudományos azt mondani: „csak az létezik, ami látható, tapintható, mérhető”. A Szahara homokja tehát létezik. Mi a helyzet a csillagokkal? Igaz, nem tapinthatóak az ember számára, de hiszünk a szemünknek és a műszereinknek, tehát léteznek. Mi a helyzet a Hold másik felével? Mivel a Földről mindig csak a Hold szebbik felét látjuk, ez a logika megkérdőjelezné a túlsó fél létezését. Igaz, a Luna 3 űrszonda felvételei 1959-ben láthatóvá tették az ember számára, de senki sem gondolta egy percig sem, hogy addig nem létezett. Aztán itt van a láthatatlan anyag, amit „sötét anyagnak” neveztek el a tudósok. Egyáltalán, miért feltételezték a létezését, ha semmi módon nem érzékelhető sem a szemünk, sem a műszereink számára? A hatása miatt! A világegyetemben látható anyag tömege nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a galaxisok szétszóródását. Valami láthatatlan dolog (anyag, energia?) egyben tartja a mindenséget. Ezek szerint ’tudományos’ lehet azt mondani, hogy valami létezik, bár nem látjuk, tapintjuk, mérjük.
Ma az egész világot egy láthatatlan hadsereg tartja sakkban. Tudósainknak persze már van műszere, amivel láthatják ezeket a vírusokat, de az átlagember csak jön-megy a világban, és fogalma sincs, hogy beszippantotta-e, a szemébe dörzsölte-e, mivel a vírus nem látszik, nem hallatszik, és nincs íze sem.
Aki látta a láthatatlant
A történelem során sokszor bajba kerültek azok, akik számoltak a láthatatlan létezésével.
Semmelweis Ignácot ma az anyák megmentőjeként emlegetik. Szülészorvosi praxisában felfigyelt arra, hogy megugrik a halálozási arány, amikor a terhes anyákat az orvosok és a medikus hallgatók közvetlenül a boncteremből érkezve vizsgálják meg. Szorgalmazta tehát, hogy mossanak kezet egy kalcium-hipoklorit nevű fertőtlenítőszerrel, amit ők nem voltak hajlandók megtenni. Doktor kollégái nevetség tárgyává tették, végül pedig el kellett hagynia a bécsi klinikát. A budapesti kórházban mindenkit kézmosásra kötelezett, aki a keze alatt dolgozott. Így sikerült a halálozási rátát 1% alá csökkentenie! Ennek ellenére, az orvostársadalom nem hallgatott rá. Élete végén elmegyógyintézetbe került, ahol az ápolók brutálisan bántalmazták. 47 éves korában hunyt el, 2 héttel az intézetbe kerülése után. Amikor exhumálták, a testében nem találtak egyetlen ép csontot sem.
Semmelweis üzenete így hangzott: „Halál van a kezeden! Mosd le!” Kinevették. És csak Ist_n tudja, hány életet áldoztak fel az emberi gőg oltárán.
Üzenet egy láthatatlan világból
A Biblia lapjain – jóval a mikroszkóp feltalálása előtt – szintén feltűnt az üzenet: „vízzel mosakodj meg, hogy tiszta legyél!” A középkor rettenetes járványait akkor tudták végre megfékezni, amikor elkezdték alkalmazni a Tanakh/Ószövetség tisztasági és elkülönítési rendelkezéseit (3 Mózes/Vájikrá 13:46, 15:13).
A Biblia lapjain egy másik láthatatlan kórokozóról is olvasunk, amely halált okozhat. Ez a bűn. Önzésünk, mohóságunk, kegyetlenségünk, irigységünk és gyűlölködésünk rengeteg embernek árt, sőt a halálát is okozhatja, és sajnálatos, de egyikünk sem mentes tőle. A „bűn-vírus” mindannyiunkat megfertőzött. Szappannal vagy fertőtlenítőkkel nem tudunk megszabadulni tőle. Gyógyszer nem gyógyítja, vakcina nem véd meg tőle. Csak egyetlen anyag képes hatástalanítani, ez pedig Jesua (Jézus) vére. Éppen ezért jött el és adta az életét: hogy a halált lemoshassuk a kezünkről.
Vajon te is kineveted Őt és a követőit, vagy őszintén megfontolod a figyelmeztetést:
„Halál van a kezeden! Mosd le!”
„Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó… Tiszta szívet teremts bennem, Istenem!”
(Zsoltárok 51:9,12)
„Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” 1 János 1:7
1 János 1:7