Pinchász – 4 Mózes 25:10-30:1
Az Ö_való ígérete Izráel számára: a megváltott utódok. A kivonulástól kezdve egyre-másra olvassuk, utoljára épp az előző parasa végén, hogy Izráel fiai hányszor és milyen mélységig kerültek bajba. A sor pedig folytatódik a honfoglalással, a bírákkal, a királyok történeteivel. Izráel fiai – ahogyan minden ember – értenek ahhoz, hogyan keveredjenek bajba. Súlyosak a büntetések is. Megnyílt a föld, tűz csapott ki, a léviták gyilkolták le őket, vagy kígyókat küldött az Úr… Megbüntette az atyák bűnét, és sokszor a fiak is feljajdultak bele. Igazságtalannak tűnik, pedig meg kell tanulnunk, hogy felelősek vagyunk gyermekeinkért, hiszen a bűneink az ő lehetőségeiket is megrabolják. Ha összehasonlítjuk a könyv elején tartott népszámlálás adatait a mostanival, akkor bizony sok törzsben fogyatkozást látunk. Nem a reménység, a növekedés, hanem a büntetés ideje volt ez a negyven esztendő. Mégis ott van a szomorú számadásban a reménység, hogy vannak, lesznek utódok.
„Ha majd eltűnik ez a rend színem elől, akkor szakad magva Izráelnek is és soha többé nem lesz az én népem…”
(Jer 31:36)
Következmények és Kegyelem
Mindig lesznek utódok, akik megváltást nyernek. A „menyasszony” nem az egyes ember, hanem maga Izráel, törzseivel, nemzetségeivel, a fennmaradt nevekkel együtt. Mózes törvénye szerint a véteknek van következménye, de Izráel maradéka nem vész el.
Kórahot és sok-sok lévitát vele együtt elért az ítélet Dátánnal és Abirámmal együtt, de Kórah fiai nem haltak meg – erről itt olvashatunk –, hanem fenntartják ennek a vétkes lévitának a nevét is a szolgálatban.
Aztán itt egy másik család, ahol nincs fiú örökös. A patriarkális szemlélet szerint a lányok fabatkát sem érnek, csak ha fiúkat szülnek. Ám az Ö_való nem így látja. Mintegy megfricskázza ezt a férfiközpontú szemléletet, amikor kijelenti, hogy a lányok is örökölhetnek, hogy fenntartsák apjuk nevét és örökségét. Érdekes, hogy bár akkor megkérdőjelezték a zsidóság anyai ágon való öröklődését, bizonyos szempontból ma épp fordítva van. Az Ö_való azonban gondol az utódokra így is és úgy is. Celofádnak is lesznek utódai, pedig meghalt a pusztában a saját bűne miatt.
A főpap unokája
Nézzük meg, mi történt a vétkes Áronnal és unokájával, akinek a neve adta a Parasánk megnevezését: Pinchásszal (Fineás)!
Áron egykor félelemből, a vezetést kiengedve a kezéből, elkészítette az aranyborjút. Sok-sok izraelita halt meg azokban a napokban a bűn miatt, mikor Áron nem mert szembeszállni velük. Áron is meghalt a pusztában, ahogyan most Mózes is készül már a halálára. Azonban van ígéret az utódokra. Most itt az örökös, aki látva a vétkes népet, félelem nélkül ragad fegyvert.
Meg kell értenünk, hogy ebben a pillanatban Pinchász halálos veszéllyel nézett szembe. A nép leült enni és inni, és fölkelt játszani ismét. Ő pedig egy meglett férfire támadt rá, körülvéve a többi vétkessel. Méghozzá Simeon törzse egyik vezetőjének fiáról van szó, és Midián egyik fejedelmének leányáról, aki épp vele érkezett. Ha ott helyben véletlenül mégsem szednék szét a cinkosok, akkor a törzs vezető emberei fognak vérbosszúért kiáltani. Pinchász azonban nem törődött saját életével. Haragja nem ragadta el, nem ejtette kétségbe, hanem erőt és határozottságot adott neki, és készséget az önfeláldozásra. Megtette azt, amit minden jóérzésű izraelita gondolt, de félt megtenni.
Örökkévaló engesztelés
Az ígéret tehát ez: Izráelnek mindig lesz utóda. Mindig lesz valaki, aki vallja az Ö_való nevét. Nem azért, mert megérdemlik, hanem azért, mert Ő hűséges.
Lesz Izráel, aki bizonyságot tesz a többi nép előtt erről a hűségről.
Lesz Izráel, aki várja a Messiást, akik között a Messiás megszülethet. Itt vannak Pérec utódai is a parasánkban. Ő az, aki a vétkes Jehudától született, ám mégis tőle származik a Messiás király.
Ez a Messiás az, aki engesztelést szerez népe vétkéért. Pinchász a bűnössel szállt szembe, és így pillanatnyi engesztelést szerzett a vétkes nemzetnek. A Messiás a bűnnel, halállal, betegségeinkkel száll szembe az Írások szerint, hogy örökkévaló engesztelést szerezzen mindazoknak, akik Benne reménykednek.
Ha bűneitek skarlátpirosak is…
Mindig van remény, mindig vannak utódok, akik keresik az Ö_valót, és a Messiás Jesua újra el fog jönni, hogy a nagy terv Izráellel és a nemzetekkel, Ádám minden utódával beteljesedjen.
