Brésit – Mózes I. könyve – Vájislách
Hetiszakasz:
| Parasa: 1Mózes 32:4–36:43. | Haftara: Hóseás 11:7-12:12 |
Miért engedi meg Ist_n a szenvedést?
Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés, amikor egy mindenható, mindentudó és szent Ist_n létének a lehetőségét firtatjuk.
Jákób ősatya kalandos életútját követve erre a kérdésre tanulságos válaszokat kapunk, és még annál is többet.
A mi bűnünk és a másé
Korábban olvastunk ősatyánk arcpirító erkölcsi vétségéről: becsapja apját, Izsákot, és meglopja bátyját, Ézsaut: csellel megszerzi az Ézsaunak szánt áldást. Le is aratja ennek a gyümölcsét: hanyatt-homlok menekülhet Ézsau haragja elől.
Nézzünk szembe a tényekkel: Ézsau gyilkos dühét nem Ist_n váltja ki, hanem Jákób bűne.
Jákób ugyan megmenti a bőrét, de azért sok minden visszapotyog a fejére. Egy másik rokonban viszontláthatja a saját bűneit. Nagybátyja be is csapja őt, amikor a szerelme helyett a másik lányát csempészi be a hitvesi ágyba, és meg is lopja, amikor tízszer is megváltoztatja a bérét. Ezt vajon miért engedi meg az Ö_való? Hiszen Jákób becsületesen dolgozik Lábánnak. Egy szerető apa nem feltétlenül az elnáspángolást választja büntetésül. Hacsak lehet, megkóstoltatja rakoncátlan kisfiával csínyeinek ízét-bűzét. Ez sokkal mélyebbre hatol.
Futni, de hova?
Jákób helyváltoztatásai többnyire menekülések. Menekül Ézsau elől Paddan-Arámba. Majd menekül Lábán elől vissza Kánaán földjére. Másodszor nagybátyja irigysége miatt kell titokban távoznia. Jákóbot ugyanis Lábán összes ármánykodása ellenére megáldja az Ö_való. Egy feleség helyett kettőt ad neki, és az elsumákolt bér helyett sokkal több jószágot, mint amennyi emberileg várható lenne. Amikor azonban vissza akar térni az Ígéret Földjére, rádöbben, hogy két tűz közé szorult: egy féltékeny és rosszindulatú após és egy bosszúját 20 éve forralgató bátyus közé. Két kulcsfontosságú dolog menti meg az életét, és mindkettő mennyei találmány:
Az egyik a szövetség
A legtöbb pogány nép ismeri – a honfoglaló magyarok is – nem csoda, hiszen Ist_n már Ádámmal is szövetséget kötött, majd Noéval, így a civilizációs amnézián még át nem esett népek emlékeznek erre. Akivel szövetséget kötsz, az többé nem bánthat téged. Persze, te sem őt. Az köteles minden vagyonával támogatni téged, és minden eszközével védelmezni téged. Persze, te is őt. Meddig? Amíg élsz vagy amíg ő él. Ismerős? Van egy erős pergőtűz alá vett változata itt Európában is: a házassági szövetség. Jákób tehát szövetséget köt Lábánnal, és ezzel elejét veszi minden további ellenségeskedésnek.
Betakarni a vétket
A másik is ugyanolyan egyszerű, ám nagyszerű, mint az első. Ez pedig a bocsánatkérés. Jákób szembesül azzal, hogy Ézsau elé jön Szeirből. De testvéri ‘jóindulata’ jeléül hoz magával még 400 fegyverest is. Jákób mindenét maga elé küldi: kecskéit, birkáit, szamarait. És ezt mondja:
„Megengesztelem őt az ajándékkal (akapera panav bamincha) mely előttem megy, és azután akarok arca elé kerülni, talán kegyes lesz irántam.”
Brésit / 1 Mózes 32:21
A ‘megengesztelem őt ajándékkal’ szó szerinti fordítása: betakarom az arcát az ajándékba/áldozatba. Ugyanaz az ige szerepel itt (kafar), mint az Engesztelés Napja (Jom Kippur) áldozatának leírásakor. Akkor az engesztelés fedelét (frigyláda) kell meghinteni a bűnáldozat vérével, itt pedig szintén, kecskék, juhok, tehenek vannak az engesztelő ajándékcsomagban. Jákób megalázza magát, hétszer meghajol, ahogy közeledik a testvére felé, és reménykedik, hogy ajándéka és bűnbánata eltávolítja az útból bátyja haragját. És valóban: Ézsau keménysége megtörik, kard helyett könnyekkel és csókokkal fogadja rég nem látott testvérét.
„Ézsau ezt mondta: Van nekem bőven, öcsém, legyen a tied, ami a tied! 10De Jákób ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kedvesen fogadtál”
Brésit / 1 Mózes 33:9
Megengedi Ist_n a gonoszságot?
Miért engedi Ist_n a szenvedést? Mert igazságos. Mindannyian nagyon jól tudjuk – kivéve, ha rólunk van szó -, hogy a bűnért büntetés jár. Jákóbnak meg kellett ismerkednie az isteni igazságossággal: aki lop, attól lopnak. Aki csal, azt becsapják. De van kiút ebből a reménytelennek tűnő körből: az engesztelés, az alázat, a bocsánatkérés és megbocsátás.
Miért szenved az ember ártatlanul, Ist_n szolgájaként is? Megengedi Ist_n a gonoszságot? Semmiképp sem! Ezt világosan lefektette a parancsolataiban. Dejszen azt megszegik! Ez így van, sajnos. De tudhatjuk, hogy mivel Ist_n igazságos, a törvényszegés nem fog ítélet nélkül maradni.
Mi kell az új szívhez?
És nézzük meg Jákóbot, aki a bűnösen menekülőből, ártatlanul menekülővé lett – micsoda fejlődés! És ezen a félelmes úton történtek vele élete legnagyobb csodái. Mikor Ézsau elől futott, egy éjszaka megállt mellette az Ö_való, és megerősítette az ősatyáknak tett ígéretet, hozzátéve: „veled vagyok és vigyázok reád, bárhol jársz s visszahozlak erre a földre, mert nem hagylak el…” Majd, mielőtt az Ézsauval való nagy meccsre sor kerülne, egy férfival küzd hajnalig, akiről Hóseás azt állítja, hogy angyal (12:4), de nem akármilyen: megáldja Jákóbot, és új nevet ad neki: ‘Csalóból’ ‘Izrael’ lesz, mert küzdött Ist_nnel és győzött. Kit győzött le? Ist_nt? Nem hinném. A ‘csalót’ győzte le. Új természetet kapott. És hogy kivel harcolt? Megtudjuk abból, hogy minek nevezte el azt a helyet: Penuél (‘Ist_n arca’). „mert láttam Istent színről-színre és megmenekült lelkem.” (Brésit / 1 Mózes 32:30)[1]
A szenvedés titkát – persze – sosem tudjuk teljességgel megfejteni, de azt tudjuk, hogy akik Benne bízva járják végig ezt az utat, megismerhetik a szövetség oltalmazó és az engesztelés megmentő erejét, végül pedig megláthatják Ist_nt színről színre, mégis életben maradnak.
Források:
[1] Ist_n emberi alakban való megjelenései a Tanakhban: Answering Jewish Objections to Jesus by Michael L. Brown 2. kötet 28-32. o.
