Bizonyára emlékeztek rá, hogy tavaly nyáron volt az első temetőlátogatással egybekötött körutunk, akkor Magyarország észak-nyugati részén lévő zsidó temetőkkel ismerkedtünk, idén pedig a déli vidéket vettük célba.

Az első utunk Ercsibe vezetett, ott egy ELTE-n tanuló fiatalember mutatta meg nekünk a zsidó temetőt. A dolog érdekessége az, hogy ő nem zsidó származású, hanem a tanulmányaihoz volt szüksége különböző kutatómunkára, ebbe beletartozott a temető is. Munkáját nagyon komolyan vette, mert majd’ minden sírhoz kapcsolt egy rövid kis történetet. Figyelmessége, kedvessége megható volt számunkra.

Ercsi után Nagykanizsa, majd Zalaegerszeg következett, mindkét helyen készítettünk rövidfilmet, amit már korábban közzétettünk.

Zalaegerszegről Siófok felé vettük az irányt, ahol már ismerősként üdvözöltük a siófoki zsinagóga „mindenesét” – jiddis nevén a sacmact. Miklós­* és a kedves gondnok hölgy, Júlia* nem sajnálták tőlünk az idejüket. A finom kávé és kóser sütemény melletti beszélgetés közben – többek között – megtudtuk, hogy hogyan derül ki egy Tóra-tekercsről, hogy tréfli. Miközben a felolvasó olvassa a heti szakaszt, mellette áll két másik férfi, és a nyomtatott szövegben követi a kézzel írt tekercs szövegét. Ha van eltérés a két szöveg között, akkor a tekercs tréflinek számít, és félreteszik, majd egy másik tekercsből folytatják az olvasást. Utána megnézik, hogy mekkora a hiba, és ha javítható, akkor javíttatják, ha nem, akkor megsemmisítik. Éppen ezért több Tóra-tekercse is van egy-egy zsinagógának.

Szemesen szálltunk meg, ahol találkoztunk egy boglári születésű hívő fiatalemberrel, aki felajánlotta, hogy megmutatja a boglári zsinagógát (ma önkormányzati épület) és a temetőt.

Az utolsó állomásunk Székesfehérvár volt, ahol tavaly már jártunk, csak a hitközség elnökével nem sikerült beszélnünk. Idén viszont fogadott bennünket. Erről is készítettünk rövid bejelentkezést.

Összegezve az utunkat: 860 km-t tettünk meg, 10 nap alatt 8 városban voltunk, 5 különböző helyen szálltunk meg, 4 temetőt látogattunk meg, láttuk a teljes pusztulásnak indult kanizsai zsinagógát. Nem hívő, zsidó emberekkel építettünk kapcsolatot Egerszegen, Fehérváron, Kanizsán, és hívő testvérek vendégszeretetével találkoztunk az utunk során végig mindenhol.

*nem az igazi nevük

Hajdu Ildikó