Miriam* (nem az igazi neve) 93 éves, Holokauszt-túlélő, és fia, Zalán* (nem az igazi neve) már több alkalommal tett eleget meghívásunknak: személyesen jöttek el rendezvényeinkre. Az utóbbi időben pedig zoom-on is becsatlakoztak egy sorozatunkba, amit Bibliai Teadélutánnak neveztünk el. Ide leginkább Holokauszt-túlélőket hívunk.
Egy ilyen alkalom során beszélgettünk az elengedésről. (Miriam és Zalán zoom-on voltak velünk.) A téma aktuális volt, hiszen a smita, azaz az elengedés évében vagyunk. Kata kifejtette, hogy mivel az Örökkévaló elengedte a mi tartozásunkat, vagyis megbocsátotta a mi bűneinket, ezért nekünk is el kell/kellene engednünk mások tartozását felénk. Az alkalom végén pedig azért is imádkoztunk, hogy behívjuk Jesuát a szívünkbe. Ezt az imát jelenlévők mind elmondták. Még a zoom-on lévők is!
Azután felhívtam Miriamot, hogy meglátogatnánk őket, és beszélgessünk arról, hogy mit jelent számukra a korábban elmondott ima.
Épp úton voltam hozzájuk, amikor Miriam telefonált: nagy baj van, mert elesett, eltörött a lábujja, és nagyon megütötte magát. A hangja gyenge volt, és nem akarta, hogy meglátogassam. De én nem tágítottam. Miután megérkeztem, segítettem neki az öltözködésben. Készülődés közben kibuggyant belőle, hogy nagyon fél, mert az összes idős barátnője úgy halt meg, hogy éjszaka, amikor felkelt, elesett, és egy combnyaktörést nem éltek túl.
Megkérdeztem tőle, hogy imádkozhatok-e érte. Igennel válaszolt.
Ima után pedig rátértem jövetelem igazi okára: a múltkor elmondott imát komolyan gondolta-e, behívta-e a szívébe Jesuát?
Megrázta a fejét: nem. „És most?” – kérdeztem.
„Készen lennél rá, Miriam, hogy ezt megtedd?”
Ismét csak a fejét rázta.
Nagyon megsajnáltam. Ott ült előttem teljesen összetörve, fájdalommal az egész testében, félelemmel a szívében. Mondtam neki, hogy nem kell félnie, ha behívja Jesuát a szívébe. Őszinte szívvel köszönte meg az imát, és azt, hogy segítettem neki a készülődésben. Távozás előtt még homlokon pusziltam, miközben mondtam, hogy ne féljen, az Úr nagyon szereti és mi is. Könnybe lábadt szemmel intett búcsút, majd a fia hívta a mentőket.
Kérlek, imádkozz Miriamért és fiáért, Zalánért. Isten puhítsa meg mindkettőjük szívét, hogy elfogadhassák Jesua áldozatát, és behívják Őt a szívükbe.
Hajdu Ildikó