„…és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.” [1]
Pészach! Ez az időszak mindig nagyon zsúfolt az életünkben. Hála a Mindenhatónak, nem kellett a covid miatti lezárásokkal számolni – így idén már számos gyülekezet meghívásának tehettünk eleget, hogy a zsidó pészachi vacsora, a széder hagyományaiban bemutassuk az utolsó vacsora eredetét és Jézus megváltói művét. Nagy örömmel tettük ezt! Egyrészt azért, mert végre személyesen is találkozhattunk keresztyén testvéreinkkel, másrészt azért, mert ezek az alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy mélyebben megértsük keresztyén hitünk zsidó gyökereit.
A gyülekezeti látogatásainkon túl zsidó kontaktjainknak is szerettük volna bemutatni a széder mélyebb üzenetét. Nagy fába vágtuk a fejszénket – ugyanis Húsvét hétfő volt az egyetlen nap, amikor erre a vacsorára sor kerülhetett.
A szervezés megkezdésekor szembe kellett néznünk azzal, hogy sok barátunk nem fogadta el a meghívást. Ekkor böjttel és imával mentünk az Örökkévaló elé, aki az alábbi Igével bátorított minket:
„Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre! A szolgák ki is mentek, összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, …. és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.”[2]
Így is tettünk: új vendégek kerültek a meghívottak listájára: olyanok, akik igent is mondtak. Találtunk olyan éttermet, amely kész volt Húsvét hétfőn meleg ételt kiszállítani; a megfelelő helyszín is a rendelkezésünkre állt. Az Örökkévaló bizonyította hűségét: 30 vendégünk volt ezen az alkalmon; 8 önkéntes segédkezett abban, hogy meghívottaink teljes kényelemben élvezhessék az összejövetelt.
„A megváltás a Pészach központi üzenete” – hangzott el az est folyamán. Valóban, a pészach nem pusztán az egyiptomi fogságból való megszabadulást jelenti, hanem Jesua vére által a bűntől való szabadulást is.
Kitűnő alkalom volt a magvetésre. Kérlek, imádkozz azért, hogy az elvetett mag mélyre menjen a szívekben, és idővel meghozza gyümölcsét.
[1] Máté 22:10b
[2] Máté 22:8–10
Hajdu Ildikó