Efezus 3:20
December 19-én, hétfőn került sor a Hanuka ünnepünk megrendezésére. Ez az alkalom három misszió, továbbá az eseménynek helyet biztosító Omega gyülekezet összefogásának eredménye volt. Kozma Feriékkel (Jom Tov Misszió) közös dicsőítésre készültünk. Iván*, református lelkész barátunk (egy harmadik zsidó misszió képviselője) pedig az igei szolgálatot vállalta magára.
Ahogy közeledett az időpont, a jelentkezők száma is egyre növekedett. 1 héttel az alkalom előtt ki kellett tennünk a megtelt táblát, mert a regisztrálók száma elérte a 110 főt. A résztvevők nagyobb része nem zsidó keresztyén volt. Jelenlétüknek azért örültünk, mert lehetőségük volt egy kicsit tanulni a hitük zsidó gyökereiről, és látni, hogy milyen módon hirdetjük zsidó embereknek a Messiást. Ugyanakkor támadás is ért bennünket. Többen megbetegedtek és visszaléptek. Az önkénteseinket is nehezebb volt felkérni a szolgálatra, hiszen a hétfő munkanap volt. Viszont megtapasztaltuk azt, hogy ahol kiesett egy szolgáló, rögtön ott volt egy másik jelentkező, akit Isten küldött hozzánk. De a legnagyobb támadás az volt, amikor a Kozma házaspár is lebetegedett – úgyhogy a dicsőítést előző nap kellett átszerveznünk!
Nem estünk kétségbe: saját zenei repertoárunkból választottunk dalokat, és azokat cd-ről játszottuk be. A rendezői csapat is teljes számmal állt a rendelkezésünkre. A vendégváró asztalok megterítésében kreatív tesók jeleskedtek. Iván* prédikációjában megemlékezett a Makkabeus felkelésről, beszélt a Hanuka-csodáról, arról, hogy Isten nem hagyott el bennünket – ezért okunk van az örvendezésre. A zsidó emberek felé egy megható gesztussal fordult, amikor Isten hűségéről és szeretetéről szólva hirdette: Isten nem vetette el az ő népét!
A prédikáció után következett az örvendezés. Az egyik teremben táncos lábú vendégeink zsidó zenére ropták a táncot. Még néhány szép korú vendégünk is felhúzta a tánccipőjét! A másik teremben Hanuka Bingó játékban vettek részt vendégeink. A nyertes értékes jutalomban részesült. Finom, házilag készült sütemények édesítették és sózták meg az estét. Vendégeink egy-egy finom falat közben jót beszélgettek egymással, sőt még imádkoztak is egymásért. Megláttuk az efezusi igének a beteljesedését: mindaz, amit azon az estén megtapasztaltunk, felülmúlta minden elképzelésünket. Minden dicsőség az Örökkévalóé!
Hajdu Ildikó
