Megrészegedni, de mitől?
A Purim vidám ünnep. A zsidó hagyomány ilyenkor nemcsak megengedi, de egyenesen micvának – jó cselekedetnek – tekinti, ha az ember annyi bort iszik, hogy nem tudja megkülönböztetni a gaz Hámánt a hős Mordechájtól. Jesua a bornál egy sokkal megbízhatóbb örömforrást adott tanítványainak a Szent Szellem személyében. Így az örömünket nem követi fejfájás.
Túláradó öröm
Ugyan nem tudtuk mind a 85 vendégünket megkérdezni – de akikkel beszéltünk, mind a túláradó örömöt és vidámságot emelték ki. Ez jellemezte a Jom Tov csapatával közösen előadott purimi dalainkat, melyeket még zajosabbá tette a közönség kereplőkkel, tapssal és csujogatással tarkított közreműködése. Ez jellemezte az ad-hoc Purimspielt, melyre a helyszínen toboroztunk színészeket, és sietősen köréjük csavarintott, rájuk aggatott jelmezeikben előbb kicsit félénken, majd egyre jobban felszabadulva játszották el – mintegy leblattolták – a fülük hallatára felolvasott szerepüket. A közönség a hasát fogta a nevetéstől; sok rejtett tehetséget fedeztünk fel azon az estén. A színdarab után még mindig akadtak, akik készek voltak a táncparketten is kipróbálni magukat. A zsidó körtáncokat könnyű megtanulni – és nem szégyen, ha az ember lába időnként összeakad.
A süteményversenyben egy hámánfüle győzött szorosan nyomában egy finom flódnival.
Hogy lehet legyőzni az ellenséget, ha az én magam vagyok?
A vidámságunk okáról Jom tov-os szolgatársunk, Kozma Feri beszélt: sikerült megszabadulni ellenségeinktől, a népirtás ezúttal elmaradt. Feri azonban egy fontos kérdést tett fel: De mi van akkor, ha én vagyok az ellenség? Ha én vagyok az, aki nem a Király térfelén vagyok, hanem a saját fejem után megyek, az én értékrendem szerint élek, amibe ne szóljon bele a Király, egyszóval: lázadok? Hogy lehet legyőzni az ellenséget, ha az én magam vagyok? Újra kell születnem a másik térfélen. Egy új szívvel. Erre még a legmodernebb orvostudomány sem képes. Új, Istennel megbékélt szívet csak Ő Maga tud adni. Nekünk csak kérni kell. És ha megkapjuk, nos, az aztán tényleg valódi ok az örömre.