Isten megparancsolta Izraelnek, hogy 50 évente hirdessen szabadulást (3Mózes 25. könyve). Ez a parancs adott nekünk ihletet arra a három hónapot felölelő, széleskörű evangelizációs munkára, amit ebben az évben megterveztünk, előkészítettünk és aminek most a megvalósítási fázisába léptünk. Ez a mindenre kiterjedő, a világ 20 féle zsidó közösségét célzó erőfeszítés az Isten iránti hálánk kifejezése: így köszönjük meg, hogy

Zsidók Jézusért szolgálatunk 50. életévébe lépett.

 

Minél többet foglalkozom Isten jubileumi ajándékával, amit  az ókori Izraelnek adott, annál nagyobb örömmel fedezem fel, hogy ez milyen gyönyörűen párhuzamba állítható azzal a megváltás-ajándékkal, amit Jézusban kaptunk Tőle.

 

Mindenre kiterjedő társadalmi és lelki előnyök

 

Istennek az volt a célja a Jubileummal, hogy az nagyszabású drámai változásokat hozzon a társadalomban – olyan változásokat, amelyek Izraelben minden szívet megérintenek, és az élet minden területére kihatnak. A Jubileumnak hatással kellett lennie a társadalom minden szintjére, hogy emlékeztessen minket: minden, amink van, és minden, ami mi magunk vagyunk, Istentől származik, és Őt illeti.

 

Isten egy messzemenő megújulás alapjait fektette le Izrael egész közösségében. Azzal a céllal rendelte el a Jubileumot, hogy felborítsa és lebontsa az egyenlőtlen kapcsolatokat teremtő társadalmi hierarchiákat. Végrehajtása mélyen érintené izraelita gazdaság minden területét, mivel az adósságokat elengednék, a rabszolgákat szabadon bocsátanák, és a földet visszaadnák az eredeti tulajdonosoknak. A Jubileum arra volt hivatott, hogy a lehető legjobb módon legyen nagy kiegyenlítő, emlékeztetve minket arra, hogy egyénekként és nemzetként nem vagyunk se többek, se kevesebbek, mint a Magasságos Isten alázatos szolgái.

 

Akkor hát miért nem tette társadalmi gyakorlattá Izrael soha a Jubileumot teljesen és végérvényesen? Valószínűleg ugyanazon okok miatt, amiért ma is ódzkodna a legtöbb ember egy ilyen rendszertől. Feltételezhetjük, hogy a Jubileum kiegyenlítő hatása egyesek számára sokkal vonzóbb lett volna, mint mások számára, és hogy azoknak lett volna a legtöbb vesztenivalójuk, akiknek hatalmukban állt volna a követelmények teljesítése. Később a megosztottság, a háborúk és végül a fogság megakadályozta, hogy a zsidó nép megkapja azt a nagyszerű ajándékot, amely a Jubileum révén elérhető lett volna.

 

Isten ajándékait nem mindig könnyű elsőre felismerni, és Ő nem kényszeríti ránk őket. Ez igaz volt a Jubileumra, és bizonyára igaz az evangéliumra is.

Az evangélium azonban ténylegesen megvalósította azt, amire a Jubileum csak utalni tudott: az igazi szabadságot. A Messiásunkban megélt szabadság pedig a nagy kiegyenlítő, mert három olyan igazságra emlékeztet bennünket, amelyek minden emberre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vagyunk az életben.

 

 

Mindannyian Isten képmására vagyunk teremtve

 

Ez a csodálatos kinyilatkoztatás az 1Mózes 1:26-ban olyan egyediséget állapít meg, amely megkülönböztet minket az állatoktól – de egyenlőséget is biztosít számunkra, amelyben emberként osztozunk. Ez a kinyilatkoztatás kiegyenlíti az esélyeket. Ám ahelyett, hogy ez a kiegyenlítés lealacsonyítana bennünket, mindannyian felemeltetünk általa. Isten képmására teremtettnek lenni ajándék, így nincs okunk dicsekvésre vagy büszkeségre. De ez az alapja a méltóságnak, az egyenlőségnek és az emberi jogoknak is mindannyiunk számára – függetlenül attól, amit a társadalom vagy a politika akar ránk erőltetni.

 

Legnagyobb örömünket és létünk valódi értelmét Istentől nyerjük, akinek képmására teremtettünk. A legnagyobb veszteséget is akkor szenvedjük el, amikor elfordulunk Tőle. C. S. Lewis Narnia-sorozatában Aslan azt mondja Caspian hercegnek: “Te Ádám Úrtól és Éva Úrnőtől származol, és ez elég megtiszteltetés ahhoz, hogy a legszegényebb koldus feje is felemeltessék, és elég szégyen ahhoz, hogy a föld legnagyobb császárának válla is meghajoljon.  (Caspian herceg, 232. oldal)

 

Mindannyian egyformán elítélve állunk a Szent Isten előtt.

Ahhoz, hogy megértsük és élvezzük közös szabadságunkat a Messiásban, látnunk kell és el kell ismernünk, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, és megváltásra van szükségünk. A Jubileum, illetve annak negligálása azt sugallja, hogy mi, bűnös emberi lények a kapzsiság, a büszkeség és más közös hibák révén nem működünk a rendeltetésünknek megfelelően, s ez lehetetlenné teszi, hogy népe olyan kapcsolatot ápoljon Istennel és egymással, amilyet Isten szeretne.

 

Ennélfogva, a szabadság Jézusban azzal kezdődik, hogy felismerjük: “Mindenki vétkezett és elmaradt Isten dicsőségétől”. (Róma 3:23). A bűnnel való foglalkozás azért szükséges, mert az emberi kiteljesedésünk útjában áll: elidegenít bennünket először Istentől, majd egymástól. Amikor elismerem, hogy bűnös vagyok, elfogadom a tényt, hogy az Úr előtt embertársaimmal együtt egyformán bűnösként állok, és egyformán szükségem van az Ő kegyelmére és megbocsátására. Amikor belátjuk, hogy minden embert, beleértve magunkat is, beszennyez az eredendő bűn, az eredmény – ahogy G. K. Chesterton írta – “… szenvedés és testvériség, valamint a nevetés és a szánalom mennydörgése; mert csak az eredendő bűnösségünk tudatában vagyunk képesek egyszerre irgalommal tekinteni a koldusra és gyanakodva a királyra”.   (Ortodoxia 362. o.)

 

Mindannyian egyformán megváltottak vagyunk…

 

…ha elfogadjuk Isten kegyelmes bűnbocsánatát a Jézusba vetett hit által.

Semmilyen emberi státusz vagy teljesítmény nem érdemelheti ki a megváltást, amely Jézusban a miénk. “Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!” (Ézsaiás 55:1) Isten megváltásának gazdagsága ingyenesen elérhető az evangéliumban. Isten ezt mondja nekünk: nem akarja, hogy bárki is elvesszen, hanem azt kívánja, hogy mindenki visszatérjen Hozzá.

 

A ‘szabadság, egyenlőség és testvériség’ nem csupán a francia forradalom vagy bármely más emberi törekvés jelszava, melynek megvalósítása végül meghiúsult. Az igazi szabadság, egyenlőség és testvériség annak a végső forradalomnak a gyümölcse, amelyet a Jubileum előrevetít, és amely a Messiás Jézusban teljesedik be. Halála, eltemetése és feltámadása által leszámolt a bűnnel és annak hatásaival, és az igazi szabadság és igazságosság elérhetővé vált Izrael és minden nemzet számára: “Ezért most már nincs kárhoztatás azok számára, akik Krisztus Jézusban vannak. Mert az élet Lelkének törvénye szabaddá tett titeket Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”  Halleluja!

50 éven át Isten lehetővé tette a Zsidók Jézusért szervezet számára, hogy ezt a jó hírt hirdesse zsidó népünknek szerte a világon. Zsidók tízezrei ismerték meg a Messiást, és Ti partnerek voltatok velünk ebben a nagyszerű vállalkozásban. Köszönjük, hogy ebben a jubileumi évben is mellettünk álltok. Vágyunk arra, hogy az emberek szerte a világon megtalálják a szabadságot Jézusban. Micsoda kiváltság, hogy ennek a jó hírnek a hírnökei lehetünk!