Korrepetálni a rabbiképző diákjait

Korrepetálni a rabbiképző diákjait

„Tudnál segíteni a felkészülésemben?” – kérdezte tőlem az egyetemről az első évfolyamos Klári*, akivel korábban már nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Klári egy fiatal, nyitott szívű, őszinte, kedves teremtés, akit hagyományos zsidó neveltetése ellenére nem zavar, hogy mi olyan zsidók vagyunk, akik hiszünk Jesuában; és aki már többször részt vett a szombatköszöntő alkalmainkon. A judaisztika vizsgájára készült, és a vizsga egyik feladatsora az volt, hogy Mózes első könyvétől (azaz a B’resit-től) kezdve, a teljes Tórán, Józsuén, illetve a Bírák könyvén át egészen Dávid királyig bezárólag random kérdésekre kellett válaszolni. Klári becsületesen megtanulta a Tanakh ezen fejezeteit, de mégis maradtak homályos pontok, amelyekhez a segítségemet kérte. A kielégítő válaszokhoz jó mélyre kellett ásni a tudásomban és a Bibliában. Mikor elérkeztünk a Bírák könyvéhez, és kezdtem magyarázni az összefüggést: „tudod, ez egy olyan időszaka volt Izraelnek, amikor nem volt király, teljes káosz uralkodott, és mindenki azt csinált, amit akart, és csak akkor fordultak Istenhez, amikor már rosszul ment a soruk”, Klári teljesen őszintén megkérdezte tőlem: „És Isten ezek után még segített nekik?”. Isten szereti az ilyen ártatlan, gyermeki kérdéseket. A felkészülés során még azt is meg tudtuk beszélni, hogy Dávid azért volt az Isten szíve szerinti férfiú, mert – többek között – tudott őszintén bocsánatot kérni a bűneiért. Klári nyitott lélekkel figyelt, végül megjegyezte: „szeretem, ahogy beszélsz ezekről a dolgokról, megérintenek.” Búcsúzóul még megáldottam őt. Isten megígérte, hogy az Ő Beszéde, amely a szájából kijön, nem tér vissza hozzá üresen, hanem megcselekszi, amit akar, és szerencsés lesz ott, ahová kiküldi. Ézs 55:11  Klári egyébként ötösre vizsgázott. De, bízom abban, hogy Isten nemcsak ebben segíti meg Klárit, hanem abban is, hogy személyesen meg fogja ismerni a Megváltóját. Kérlek, imádkozz, hogy Klári továbbra is ilyen gyermeki lélekkel tudja fogadni a Biblia igazságait.

* nem az igazi neve

Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Izraeli magyar zsidók, budapesti messiási zsidók és izraeli beduinok találkozási pontja

Mert ő a mi békességünk, aki a két népet eggyé tette, és a közöttük lévő válaszfalat, az ellenségeskedést lebontotta saját testében. (Efézus 2:14)

Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Ezt mi sem mutatja jobban, mint az alábbi fantasztikus történet. Bizonyára emlékeztek arra, hogy az első gázai túszcsere során volt két magyar származású lány a túszok között:

https://index.hu/belfold/2023/10/26/hamasz-izrael-kulugyminiszterium-tuszejtes-magyar-allampolgarok/

A történet érdekessége az, hogy a JFJ izraeli csapata összekapcsolt minket egy magyar származású hölggyel, aki magyar nyelvű Bibliát szeretett volna kapni. A hölgyet Edinának* hívják. Már az első beszélgetés során kiderült, hogy 76 éves, 10 éves korában alijázott szüleivel Izraelbe, és mind a mai napig nagyon jól beszél magyarul. Azt is megtudtam, hogy ő a cikkben szerepelő két kislány nagymamája!

Edina nagyon örült a beszélgetésünknek. Jesuáról is röviden szót ejtettünk. Meglepetéssel hallottam, amikor határozottan kijelentette: hiszi, hogy Jesua zsidóként született, élt és halt meg. Egyedül a feltámadással vannak problémái. 

Kérlek, imádkozz azért, hogy Edinához eljusson a magyar nyelvű Biblia, és azután a rendszeres Igeolvasás során megértse a feltámadás jelentőségét. Valamint azt, hogy Jesua azért jött el, hogy lebontsa az ellenségeskedés válaszfalát és békét hozzon minden nemzet számára. Arról is beszélt, hogy még a háború kirobbanása előtt az arabok és a zsidók egymás településére jártak át vásárolni, azóta ez, sajnos megszűnt, el vannak zárva egymástól.

Edina unokái és lánya lelki felgyógyulásáért is imádkozz, kérlek. Bár ők a Hanukát már a családjukkal töltötték, mégis óriási lelki és fizikai traumán mentek keresztül.

Imádkozz azért, hogy az izraeli arabok és zsidók közti barátság megerősödjön. Értsék meg, hogy a terror mindkettejük ellensége, és a túlélés egyedüli esélyét csak a megbékélés hozhatja el.

* nem az igazi neve

 

Hajdu Ildikó

A visszaterelő kéz

A visszaterelő kéz

„Összeterelem népemet!”

(Mikeás 2:12)

„Nahát, kit látnak szemeim!” – szinte egyszerre kiáltottunk így Julival, amikor újból találkoztunk egy közös ismerősünk által a múlt hónapban szervezett zsinagógai látogatáson. „Mennyi ideje nem láttuk egymást? Körülbelül 3 éve.” Valóban, talán több is mint 3 évvel ezelőtt mutatott be bennünket egymásnak az a bizonyos közös ismerős egy holokauszt-túlélőknek rendezett vacsorán. Julika egy szerény, jóindulatú, kedves teremtés. Szerénységéből fakadóan eléggé visszahúzódó is egyben. A közös ismerősünkkel együtt árvaházban nőtt fel a vészkorszakot követően. Azon a vacsorán közel kerültünk egymáshoz, és megindult közöttünk egy őszinte beszélgetés. Azonban, alig telt el pár hónap, a kapcsolatunk teljesen megszakadt. És most lám, az Úr nem mondott le róla, ismét elénk hozta! Nemcsak hogy a zsinagógában találkoztunk, de már a következő bibliai teadélutánunkra is eljött. Igaz, 1,5 órás késéssel, de megérkezett. Kicsit szégyellte magát, ezért nem is jött közénk, hanem szép csendben leült a másik szobában és várt. Várta, hogy elmenjenek a többiek, és akkor majd odajön hozzám, hogy tudjunk diskurálni. Mikor rátaláltunk a másik szobában, átöleltük őt, és behívtuk a többiek közé. Addigra nem sokan maradtak már, úgyhogy egy nagyon személyes, meghitt beszélgetés kerekedett ki ebből a helyzetből. Elmondta, hogy mennyire csodálja a hitünket, és milyen fantasztikus, amit teszünk az idősekért. Amikor imádkoztam érte, teljesen meghatódott. Azt éreztem, hogy most már nem fog eltűnni a szemünk elől.

Jó látni azt, ahogy az Úr összetereli az ő népét. Nem mondott le Julikáról sem. Bár ő annak idején magától lépett vissza – Isten nem hagyta annyiban a dolgot. Kérlek, imádkozz azért, hogy a Mikeás próféta által tett ígéret Julika életében is megvalósulhasson.

 

Hajdu Ildikó

Sáná Tová 5784!

Sáná Tová 5784!

Sáná Tová 5784!

Beköszöntött az 5784. év! Új év – új kezdet!

Istentől kapott látásunk szerint tavaly elkezdtük kiszélesíteni a „sátorunk helyét”, azaz olyan megoldásokat kerestünk és találtunk, ahol lehetőség nyílt még több zsidó embert elhelyezni az összejöveteleinken, hogy még többen hallják az Evangéliumot. Mivel Isten látta a hűségünket, ezért erre az évre új területek meghódítására adott ígéretet.

Az egyik ilyen terület az összefogás. Azzal buzdított minket, hogy az eddigiek mellett más missziókkal is kezdjünk el együtt munkálkodni az Ő népéért. A 133. zsoltárban megígéri, hogy „Ő áldást küld oda, ahol egységben lakoznak az atyafiak”. Az egységben végzett szolgálaton mindig nagyobb az áldás, mintha csak szólóban tennénk a dolgunkat. Isten tudja, milyen az, amikor különböző hátterű emberek, különböző látásban tevékenykedő csapatok egy közös cél érdekében összefognak: az egyéni érdekeiket a csapat érdekében alárendelik. Mekkora áldása van annak, amikor minden dolgunk szeretetben megy végbe!

Már régóta dédelgetett álmunk, hogy az ifjúságot megszólítsuk a Jó Hírrel. Az Úr gondoskodott számunkra egy fiatal önkéntesről, akivel megkezdtük a közös munkát. Ezen felül az online szolgálatunk is egyre stabilabb lábakon áll, úgyhogy jó irányban haladunk ahhoz, hogy – majd idővel – átadjuk a stafétabotot a következő generációnak.

Hosszú távon elengedhetetlen, hogy anyagilag megálljunk a saját lábunkon. Ezért fontos, hogy lsten küldjön hozzánk olyan adakozó szívű vállalkozókat, egyéneket, akik szeretnének pénzben is támogatni minket. Ez egy külön szolgálati terület, melynek stratégiáját már elkezdtük kiépíteni.

Szeretettel kérlek, hordozd imában az Úrtól jövő látásaink megvalósulását.

 

 

Hajdu Ildikó

„Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit…” Jakab 5:14

„Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit…” Jakab 5:14

„Alig bírnak el a lábaim, az utóbb időben nagyon legyengültem…” válaszolta Adél a kérdésemre, és éreztem, hogy még a telefonbeszélgetés is nehezére esik ennek a 83 éves holokauszt-túlélő néninek. Adélka egy különleges asszony. Folyamatosan imádkozik a családjáért, lelkesen tesz bizonyságot nekik Istenről, és minden helyzetben – legyen az jó vagy rossz – megtalálja a hála lehetőségét. Sőt, még verseket is ír! (Az egyik versét egy korábbi számunkban már megjelentettük itt a hírlevélben). Röviden szólva, sokszor még rám is bátorítóan hat az ő kreativitása és az Istenbe vetett hite.

Egy ilyen telefonbeszélgetés során derült ki, hogy hirtelen sokat romlott az állapota. Miután imádkoztam érte, elhatároztam, hogy Katával meglátogatjuk, és a jakabi levélre hivatkozva megkenjük olajjal. Pár napra rá kerestük fel otthonában. Kedvesen mosolyogva azzal fogadott bennünket, hogy a korábbi gyengesége a telefonos imánk után sokat javult. Viszont azt is megtudtuk, hogy súlyos csontritkulást állapítottak meg nála, melyet másfél éves injekciós kúrával tudnak csak helyreállítani.

Sok csodás gyógyulást olvashatunk a Bibliában. Például, amikor Jézus megdorgálja a hidegrázást, amely Péter anyósát gyötri, és az azonnal eltávozik. Melyikünk nem vágyik arra, hogy amikor betegért imádkozik, akkor ugyanazokat megtapasztalja, mint az apostolok Jézus mellett? Jézus azt ígérte, hogy akik Őt követik, olyan jelek fogják követni, hogy ha betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak. Ezzel a hittel kentük meg Adélkát olajjal.

A csontritkulás kontroll-eredményére még várnunk kell. De Adélka 1 héttel később megint örömmel számolt be a további javulásáról és legfrissebb terveiről. Hangja ismét a régi volt – és tervezi, hogy ősszel újból személyesen csatlakozik a bibliai teadélutánjainkhoz.

 

Hajdu Ildikó