Purim ünnepén Dórival a Múzeum-kertbe mentünk beszélgetni a fiatalokkal Azt kérdeztük tőlük, vajon tudják-e, mi ez az ünnep, és hogy kapcsolódik Jézushoz. Mindenki nagyon pozitívan állt hozzá a diskurzushoz. Talán azért is történhetett ez így, mert egy tálca finom, házi készítésű ’Hámán füle’ süteménnyel „támogattunk meg” a kezdeményezést. Az egyik beszélgetésünk 2 nagyon kedves és nyitott lánnyal történt. Alig kezdtünk bele az eszmecserébe, elolvasták a pólónkon lévő Zsidók Jézusért feliratot és azonnal kapcsoltak, hogy ez valahogy a zsidó ünnepekkel függhet össze. Egy kis gondolkodás után az egyik lány, nevezzük Hajninak*, kicsit félősen megjegyezte: „Ezt nekem tudnom kellene, nagypapám ugyanis zsidó származású…”. Innentől kezdve úgy csevegtünk egymással, mint négy jó barátnő. A lányok teljesen megnyíltak előttünk: mint amikor valamilyen komoly dolgot kellene megvitatnunk – de mégis ott volt a humor, az őszinteség, a kíváncsiság és az önfeledt nevetés is. Az Úr előkészítette a lányok szívét és a környéket is: ugyanis a mellettünk lévő padon ülők mind elmentek, mire elérkeztünk a befogadó imához. Az a nap számukra nemcsak a ’Hámán füle’ süteményről szólt, hanem az újjászületésről is. Kérlek, imádkozz Hajniért és Orsiért*, hogy a kezdeti lelkesedés kitartson az életük végéig.
Edináról*, a 76 éves magyar származású izraeli hölgyről már korábbi levelünkben értesülhettetek. Az egyik beszélgetésünk alkalmával a Máté evangéliumából olvastam fel neki Jézus születésének történetét. Figyelmesen hallgatta, majd mikor ahhoz a részhez értem, hogy „a születendő gyermeket nevezzék Jézusnak”, akkor hirtelen a közbevágott: „Állj! A neve Jesua, ami azt jelenti, hogy szabadító!” Sokkolt ez a mondata, ugyanis még nem találkoztam olyan nem hívő emberrel, aki tudta volna, hogy maga a név ’szabadítót’ jelent. Ezután hosszas eszmecserét folytattunk a bűntől való szabadulás kérdéséről, illetve arról, hogy ez hogyan függ össze az ószövetségi áldozati rendszerrel.
Edina egyszer csak felsóhajtott: „Annyira elegem van már ebből a háborúból! Kell, hogy legyen egy hely, ahol béke van, ahol az emberek szeretik egymást!” Öröm járta át a szívemet, és jóleső érzéssel válaszoltam neki: „Van ilyen hely! Pont ilyet készített Isten az ember számára: ez a Menny!” Majd úgy folytattam, hogy Jesua vissza fog jönni az övéiért, és viszi őket Magával. Edina ekkor megint közbevágott, és ezt kiáltotta: „én is akarok menni, engem is vigyen!” Ez a gyermeki, őszinte hit teljesen magával ragadott! Megkérdeztem: „tudod, hogyan lehet odajutni?” Miután ’nem’-mel válaszolt, elmondtam neki, hogy ehhez be kell hívnia Jesuát a szívébe; bocsánatot kell kérnie minden addigi bűnééért, lázadásáért; és kérnie kell, hogy legyen az élete Ura. „Kész vagy ezt megtenni?” – kérdeztem. „Igen.” – hangzott a felelet.
Mondom nektek, hogy ugyanígy egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szüksége megtérésre. Luk 15:7
Edina meghívta a Szabadítót az életébe, Aki megmentette őt a bűn szolgaságából. Öröm van a Mennyben, és itt a földön is!
„Tudnál segíteni a felkészülésemben?” – kérdezte tőlem az egyetemről az első évfolyamos Klári*, akivel korábban már nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Klári egy fiatal, nyitott szívű, őszinte, kedves teremtés, akit hagyományos zsidó neveltetése ellenére nem zavar, hogy mi olyan zsidók vagyunk, akik hiszünk Jesuában; és aki már többször részt vett a szombatköszöntő alkalmainkon. A judaisztika vizsgájára készült, és a vizsga egyik feladatsora az volt, hogy Mózes első könyvétől (azaz a B’resit-től) kezdve, a teljes Tórán, Józsuén, illetve a Bírák könyvén át egészen Dávid királyig bezárólag random kérdésekre kellett válaszolni. Klári becsületesen megtanulta a Tanakh ezen fejezeteit, de mégis maradtak homályos pontok, amelyekhez a segítségemet kérte. A kielégítő válaszokhoz jó mélyre kellett ásni a tudásomban és a Bibliában. Mikor elérkeztünk a Bírák könyvéhez, és kezdtem magyarázni az összefüggést: „tudod, ez egy olyan időszaka volt Izraelnek, amikor nem volt király, teljes káosz uralkodott, és mindenki azt csinált, amit akart, és csak akkor fordultak Istenhez, amikor már rosszul ment a soruk”, Klári teljesen őszintén megkérdezte tőlem: „És Isten ezek után még segített nekik?”. Isten szereti az ilyen ártatlan, gyermeki kérdéseket. A felkészülés során még azt is meg tudtuk beszélni, hogy Dávid azért volt az Isten szíve szerinti férfiú, mert – többek között – tudott őszintén bocsánatot kérni a bűneiért. Klári nyitott lélekkel figyelt, végül megjegyezte: „szeretem, ahogy beszélsz ezekről a dolgokról, megérintenek.” Búcsúzóul még megáldottam őt. Isten megígérte, hogy az Ő Beszéde, amely a szájából kijön, nem tér vissza hozzá üresen, hanem megcselekszi, amit akar, és szerencsés lesz ott, ahová kiküldi. Ézs 55:11 Klári egyébként ötösre vizsgázott. De, bízom abban, hogy Isten nemcsak ebben segíti meg Klárit, hanem abban is, hogy személyesen meg fogja ismerni a Megváltóját. Kérlek, imádkozz, hogy Klári továbbra is ilyen gyermeki lélekkel tudja fogadni a Biblia igazságait.
Izraeli magyar zsidók, budapesti messiási zsidók és izraeli beduinok találkozási pontja
Mert ő a mi békességünk, aki a két népet eggyé tette, és a közöttük lévő válaszfalat, az ellenségeskedést lebontotta saját testében. (Efézus 2:14)
Isten útjai kifürkészhetetlenek!
Ezt mi sem mutatja jobban, mint az alábbi fantasztikus történet. Bizonyára emlékeztek arra, hogy az első gázai túszcsere során volt két magyar származású lány a túszok között:
A történet érdekessége az, hogy a JFJ izraeli csapata összekapcsolt minket egy magyar származású hölggyel, aki magyar nyelvű Bibliát szeretett volna kapni. A hölgyet Edinának* hívják. Már az első beszélgetés során kiderült, hogy 76 éves, 10 éves korában alijázott szüleivel Izraelbe, és mind a mai napig nagyon jól beszél magyarul. Azt is megtudtam, hogy ő a cikkben szerepelő két kislány nagymamája!
Edina nagyon örült a beszélgetésünknek. Jesuáról is röviden szót ejtettünk. Meglepetéssel hallottam, amikor határozottan kijelentette: hiszi, hogy Jesua zsidóként született, élt és halt meg. Egyedül a feltámadással vannak problémái.
Kérlek, imádkozz azért, hogy Edinához eljusson a magyar nyelvű Biblia, és azután a rendszeres Igeolvasás során megértse a feltámadás jelentőségét. Valamint azt, hogy Jesua azért jött el, hogy lebontsa az ellenségeskedés válaszfalát és békét hozzon minden nemzet számára. Arról is beszélt, hogy még a háború kirobbanása előtt az arabok és a zsidók egymás településére jártak át vásárolni, azóta ez, sajnos megszűnt, el vannak zárva egymástól.
Edina unokái és lánya lelki felgyógyulásáért is imádkozz, kérlek. Bár ők a Hanukát már a családjukkal töltötték, mégis óriási lelki és fizikai traumán mentek keresztül.
Imádkozz azért, hogy az izraeli arabok és zsidók közti barátság megerősödjön. Értsék meg, hogy a terror mindkettejük ellensége, és a túlélés egyedüli esélyét csak a megbékélés hozhatja el.
A purimi ünneplés elmaradhatatlan finomsága a Hámán füle, vagy közismertebb nevén Hámán-táska. A sütemény leginkább a nálunk is ismert barátfülére hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a barátfülét főzzük, amit utána prézliben forgatunk meg. De visszatérve a Hámán-táskára, ki ez a Hámán ebben a purimi történetben? Az ember hajlamos azt gondolni, hogy a sztori pozitív hőséről neveznek el egy süteményt. De nem! Hámán a történet gonosz szereplője volt. A perzsa uralkodó egyik bizalmasa, aki arra készült, hogy kipusztítsa a zsidó népet a föld színéről. Ahhoz, hogy ezt a nagyszabású tervet véghez vigye, a király beleegyezésére, hadseregre és időre volt szüksége. Így kerek egy esztendőn keresztül sorsot, azaz PUR-t vetett, hogy melyik legyen az a hónap/nap, amikor végrehajthatja gonosz tettét. Innen származik a Purim szó. De hála a Mindenhatónak, Ő ezt nem engedte: a zsidó nép megmenekült, Hámánt pedig felakasztották. Cserébe viszont, elneveztek róla egy édességet. Ez Hámán sztorija, de most nézzük a süteményt:
Többféle magyarázat létezik arról, hogy miért kapta ezt a nevet: Az egyik szerint az – eredetileg – német mákos táska (Mohn Taschen) judaizálódott, és a népi etimológia héber névelővel látta el a szót,(Há-Mohn-Taschen), melyben így szerepel a Hámán (Há-Mohn) szó is.
Egy másik magyarázat szerint a háromszög alakú sütemény Hámán kalapját szimbolizálja.
Bármi is legyen az eredet, a süti valóban finom, érdemes elkészíteni. Hamar megvan, és nem igényel nagy hozzáértést. És miközben eszegeted, olvasd el hozzá az Eszter könyvéből a gaz Hámán, az áldott Mordecháj és a bátor Eszter történetét. Így a sütemény még jobban fog esni!
Íme, a recept:
Hozzávalók 5 főre:
35 dkg rétesliszt,
15 dkg margarin,
1dkg élesztő,
10 dkg cukor,
só,
reszelt citromhéj,
2 tojás,
kevés rum,
szilvalekvár vagy máktöltelék.
A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal és az élesztővel. Belekeverjük a cukrot, a sót, a citromhéjat, a két tojást, és annyi rumot adunk hozzá, hogy jól nyújtható tészta legyen. Kinyújtjuk, és háromszögletű darabokra vágjuk. Szilvalekvárral vagy
mákkal töltjük, félbehajtjuk, szélét lenyomkodjuk, és tojással kenve kikent lisztezett tepsiben pirosra sütjük. Készíthetjük úgy is, hogy nagyobb pogácsaszaggatóval kivágjuk, a tölteléket középre rakjuk és három oldalról felhajtva középen összenyomjuk.
