Jom ha’Atzmout, Izrael függetlenségének napja
Az Örökkévaló egy mindent átfogó terv szerint dolgozik, és megtartja igéreteit.
1948. május 14-én (5007 Ijjár 5-én) este az askenázi zsinagógákban az Ámósz 9:7-15 volt a Haftara olvasmány, ami a Dávid leomlott sátorának felállításáról és Izrael népének a földjébe való elplántálásáról szól:
Nem olyanok vagytok-e előttem, Izráel fiai, mint az etiópok? – így szól az Örökkévaló. Én hoztam ki Izráelt Egyiptomból, a filiszteusokat meg Kaftórból és az arámokat Kírből! Az én Uram, az Örökkévaló szemmel tartja a vétkes országot. Kipusztítom azt a föld színéről! Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákób házát – így szól az Örökkévaló. Mert én parancsolok a népeknek, és megrostálom Izráel házát, mintha rostával ráznák, de egy szem sem esik a földre. Fegyvertől halnak meg népem vétkesei, akik azt gondolják: Nem ér el minket, és nem talál ránk a veszedelem. Azon a napon fölállítom Dávid összedőlt sátorát, kijavítom réseit, helyreállítom romjait, fölépítem, és olyan lesz, mint hajdan. Birtokba veszik Edóm maradékát és mindazokat a népeket, amelyeket majd rólam neveznek el – így szól az Örökkévaló, aki ezt véghezviszi. Eljön majd az idő – így szól az Örökkévaló –, amikor nyomon követi a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. Must csurog a hegyekről, és ömlik a halmokról. Jóra fordítom népemnek, Izráelnek sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és laknak bennük. Ültetnek szőlőket, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét. Elültetem őket földjükbe, és többé nem tépik ki őket földjükből, amelyet nekik adtam. Ezt mondja az Örökkévaló, a te Istened.
Ez megerősíti, hogy a modern Izrael állama az Örökkévaló helyreállító munkájának eredménye, Aki mindig megtartja igéreteit, hűségesen. Bátorítson ez mindannyiunkat, hogy életünre nézve is terve van, és meg is valósítja azt. És ahogyan a Messiás elvettetése is beteljesedett az utána következő szétszóratással, ugyanúgy be fog teljesedni az is, hogy egy nap az egész Izrael el fogja fogadni Jézust Messiásul!
„Sohasem olvastátok az Írásokban: ’A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?
Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk a szárnyai alatt összegyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyott puszta lesz a házatok! Mert mondom nektek: Nem láttok engem mostantól, amíg azt nem mondjátok: ‘Áldott, aki az Úr nevében jön!’
Ez a nap lesz Izrael valóságos függetlenségének napja: bűntől, keserűségtől és hitetlenségtől!
