A németországi zsidó menekültek elérése

A németországi zsidó menekültek elérése

Aaron Lewin tudósít Berlinből: „Sok menekültet fogadtunk belső Ukrajnából, akiket egyik misszionáriusunk irányított hozzánk. Négy embert tudtunk elhelyezni, a többieket pedig egy közeli gyülekezet fogadta tárt karokkal. Felfújható matracokat vásároltak és pénzt adtak nekik élelmiszerre. Jelenleg a gyülekezet épülete és a mi helyünk is tele van, de már több lehetséges helyszínünk van, ahol az emberek hosszabb távon maradhatnak. A főpályaudvaron és a menekültügyi központban is találkoztunk menekültekkel. Jelenleg több tucat zsidó és nem zsidó emberrel ismerkedünk, akik készek kapcsolatban maradni velünk.”

Aaron Lewin

Zsidó menekültek elérése Lengyelországban

Zsidó menekültek elérése Lengyelországban

Carolina Flores Varsóból jelentkezik: „Szívszorító látni a fiatal anyákat, akik egyik karjukon kisgyermekeket, a másikban nehéz táskákat cipelnek, miközben tudjuk, hogy a háború elválasztotta őket férjüktől/apjuktól, akik nem hagyhatják el Ukrajnát.

Kapcsolatba léptünk egy gyülekezettel, amely átalakította az épületét, hogy alkalmas legyen 26 menekült befogadására. A helyiség készen állt, de nem voltak emberek. Ezért elmentünk a vasútállomásra, hogy megtaláljuk azokat az anyákat és gyerekeket, akiknek szükségük volt elszállásolásra. Kilenc felnőtt és hat gyermek jött velünk a szállássá alakított gyülekezetbe! Másnap a csapatunk visszatért hozzájuk, hogy SIM-kártyákat hozzon a telefonjukhoz és folytassa velük a kapcsolatot. Kérlek, imádkozzatok a családok vigasztalásáért, hogy az anyák találjanak munkát, hogy eltarthassák a gyermekeiket; hogy mi továbbra is támogatni tudjuk őket, és hogy Isten megmentse a lelküket.”

Carolina Flores

Zsidó menekültek elérése Ukrajnában

Leonid Vasserman Odesszából jelenti: „Tegnap három olyan családot látogattam meg, ahol a férjek agyvérzés következtében lebénultak. Az egyik család képtelen volt beszerezni egy nagyon szükséges, vény nélkül kapható gyógyszert; imádkoztam, elmentem a gyógyszertárakba – és hála Istennek, a harmadik próbálkozásra sikerült megszerezni! A második család nagyon hálás volt, hogy megkapta az élelmiszercsomagot. A harmadiknak nemcsak élelmiszerre, hanem pelenkára is szüksége volt. Mindegyik családdal megosztottam Isten Igéjét és imádkoztam értük. Bátorító volt hallani, hogy az emberek hálát adnak Istennek!”

„Továbbra is tartunk személyes Sabbat istentiszteleteket. Múlt szombaton öten vettek részt azok közül, akiket meghívtunk. Az üzenet elhangzása után mindannyian imádkoztak azért, hogy elfogadják Jézust Uruknak és Megváltójuknak. Dicsőítjük Istent, hogy mindaz, amit teszünk, a velünk együttműködő testvérek imái és nagylelkűsége miatt lehetséges.”

Leonid Vasserman

A rabbi és a pásztor találkozik

„… hogy féltékennyé tegye őket.”

Róma 11:11

Győző rabbi utazása a Jézussal való találkozásig egy újabb mérföldkőhöz érkezett. Miután 3 hete részt vett a gyülekezetünk istentiszteletén, és velünk együtt dicsérte az Urat, végre sor került arra, hogy személyesen találkozzon a pásztorunkkal, és egy teljes órát beszélgessenek. Győző elmesélte, hogy egy asszimilált zsidó családban hogyan fordult egyre határozottabban a gyökerei felé, és hogyan vezetett az útja a rabbiság felé.
Majd hogyan találkozott velem, illetve, hogy milyen élményei voltak Istennel. A pásztor is elmondta az ő Isten-élményét, de a megtérését is. Nem volt tolakodó, sokat kérdezett, és figyelmesen hallgatta a rabbit. Megütötte a fülemet egy mondat:

„Annyira irigyeltelek benneteket azért, ahogy mindenki teljes szívvel részt vett a dicséretben. Én vért izzadok, hogy egy kis örömöt csikarjak ki a hívekből.”

Milyen jó volt hallani egy rabbi szájából, hogy Pál apostol felhívását betöltötte (vagy inkább elkezdte betölteni) a gyülekezetem:

„… az ő elbukásuk révén jutott el az üdvösség a pogányokhoz, hogy féltékennyé tegye őket.”

(Róma 11:11).

A találkozó végén a pásztor megáldotta a rabbit, majd pedig a rabbi őt. A folytatás reményében váltak el. Győző rabbi néhány napja 180 főnek tartott szédert. Radikálisan növekszik azoknak a száma, akik hozzá kötődnek, és akikre hatással van. Milyen hatalmas ébredés indulhat el ebben a körben, amikor Győző befogadja Jesuát, és Messiásként fogja Őt hirdetni! Imádkozzunk ezért a napért!

*nem az igazi neve

Tar Kata

Széder-vacsora Húsvét hétfőn

„…és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.” [1]

Pészach! Ez az időszak mindig nagyon zsúfolt az életünkben. Hála a Mindenhatónak, nem kellett a covid miatti lezárásokkal számolni – így idén már számos gyülekezet meghívásának tehettünk eleget, hogy a zsidó pészachi vacsora, a széder hagyományaiban bemutassuk az utolsó vacsora eredetét és Jézus megváltói művét. Nagy örömmel tettük ezt! Egyrészt azért, mert végre személyesen is találkozhattunk keresztyén testvéreinkkel, másrészt azért, mert ezek az alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy mélyebben megértsük keresztyén hitünk zsidó gyökereit.

A gyülekezeti látogatásainkon túl zsidó kontaktjainknak is szerettük volna bemutatni a széder mélyebb üzenetét. Nagy fába vágtuk a fejszénket – ugyanis Húsvét hétfő volt az egyetlen nap, amikor erre a vacsorára sor kerülhetett.

A szervezés megkezdésekor szembe kellett néznünk azzal, hogy sok barátunk nem fogadta el a meghívást. Ekkor böjttel és imával mentünk az Örökkévaló elé, aki az alábbi Igével bátorított minket:

„Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre! A szolgák ki is mentek, összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, …. és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.”[2]

Így is tettünk: új vendégek kerültek a meghívottak listájára: olyanok, akik igent is mondtak. Találtunk olyan éttermet, amely kész volt Húsvét hétfőn meleg ételt kiszállítani; a megfelelő helyszín is a rendelkezésünkre állt. Az Örökkévaló bizonyította hűségét: 30 vendégünk volt ezen az alkalmon; 8 önkéntes segédkezett abban, hogy meghívottaink teljes kényelemben élvezhessék az összejövetelt.

A megváltás a Pészach központi üzenete” – hangzott el az est folyamán. Valóban, a pészach nem pusztán az egyiptomi fogságból való megszabadulást jelenti, hanem Jesua vére által a bűntől való szabadulást is.

Kitűnő alkalom volt a magvetésre. Kérlek, imádkozz azért, hogy az elvetett mag mélyre menjen a szívekben, és idővel meghozza gyümölcsét.


[1] Máté 22:10b

[2] Máté 22:8–10

Hajdu Ildikó

Miért történnek purimok?

„Vajon miről árulkodik az a tény, hogy az Eszter könyvének két zsidó főhőse pogány istenekről vett neveket visel (Márdokeus – Márduk isten, Eszter – Istár istennő)?” – kérdeztem kedves zsidó vendégeinktől a legutóbbi bibliai teadélutánon. A válasz is sok mindent elárul:

„Nyitottságról és a másság befogadásáról.” – a válaszadó, aki magát abszolút erős zsidó identitásúnak tekinti, valójában épp arról tanúskodott, hogy jelen korunk zsidóságának nagy része nem tér el a Márdokeus és Eszter Perzsiában élő zsidó kortársaitól. A zsidóság évszázadok óta ünnepelt két purimi hőse valójában úgy kezdte, hogy idegen nevet viselt; amikor lehetett, nem tértek haza Jeruzsálembe felépíteni a Templomot, hanem egy idegen király szolgálatába álltak – lehetőleg minél inkább eltitkolva, hogy ők zsidók: egy nép egy küldetéssel, egy örökséggel, amely végül majd az egész világ megmentésére fog szolgálni.

A Purim ünnepünk igehirdetője, Kozma Feri ezekkel a gondolatokkal indított, és rámutatott arra, hogy minden alkalommal, amikor lemondunk az örökségünkről, valami történni fog, valamit megenged megtörténni az Örökkévaló – hogy ez felrázzon bennünket, és visszafussunk Őhozzá, fölvéve a küldetés terhét. Eszter és Mordecháj a könyv végére ilyen hősökké érnek. A Purim ünnep hagyományos, vidám dalai és történetmesélése után túlélő barátaink köré rendeztük székeinket, hogy elmeséljék az ő megmenekülésük történetét. Az ő hazafutásuk még nem teljesen történt meg. De szívszorító történetük elmesélése újra emlékeztette őket, hogy micsoda nép az Izrael népe, és a nem zsidó keresztyén hallgatóság (összesen kb. 80 vendég) pedig nemcsak tanulhatott tőlük, hanem meg is áldhatta őket. Végül pedig imádkoztunk Magyarországért, hogy a magyar nép soha többé ne váljon az Isten népét gyűlölő hámánok kiszolgálójává.

Tar Kata