A purimi ünneplés elmaradhatatlan finomsága a Hámán füle, vagy közismertebb nevén Hámán-táska. A sütemény leginkább a nálunk is ismert barátfülére hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a barátfülét főzzük, amit utána prézliben forgatunk meg. De visszatérve a Hámán-táskára, ki ez a Hámán ebben a purimi történetben? Az ember hajlamos azt gondolni, hogy a sztori pozitív hőséről neveznek el egy süteményt. De nem! Hámán a történet gonosz szereplője volt. A perzsa uralkodó egyik bizalmasa, aki arra készült, hogy kipusztítsa a zsidó népet a föld színéről. Ahhoz, hogy ezt a nagyszabású tervet véghez vigye, a király beleegyezésére, hadseregre és időre volt szüksége. Így kerek egy esztendőn keresztül sorsot, azaz PUR-t vetett, hogy melyik legyen az a hónap/nap, amikor végrehajthatja gonosz tettét. Innen származik a Purim szó. De hála a Mindenhatónak, Ő ezt nem engedte: a zsidó nép megmenekült, Hámánt pedig felakasztották. Cserébe viszont, elneveztek róla egy édességet. Ez Hámán sztorija, de most nézzük a süteményt:
Többféle magyarázat létezik arról, hogy miért kapta ezt a nevet: Az egyik szerint az – eredetileg – német mákos táska (Mohn Taschen) judaizálódott, és a népi etimológia héber névelővel látta el a szót,(Há-Mohn-Taschen), melyben így szerepel a Hámán (Há-Mohn) szó is.
Egy másik magyarázat szerint a háromszög alakú sütemény Hámán kalapját szimbolizálja.
Bármi is legyen az eredet, a süti valóban finom, érdemes elkészíteni. Hamar megvan, és nem igényel nagy hozzáértést. És miközben eszegeted, olvasd el hozzá az Eszter könyvéből a gaz Hámán, az áldott Mordecháj és a bátor Eszter történetét. Így a sütemény még jobban fog esni!
Íme, a recept:
Hozzávalók 5 főre:
35 dkg rétesliszt,
15 dkg margarin,
1dkg élesztő,
10 dkg cukor,
só,
reszelt citromhéj,
2 tojás,
kevés rum,
szilvalekvár vagy máktöltelék.
A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal és az élesztővel. Belekeverjük a cukrot, a sót, a citromhéjat, a két tojást, és annyi rumot adunk hozzá, hogy jól nyújtható tészta legyen. Kinyújtjuk, és háromszögletű darabokra vágjuk. Szilvalekvárral vagy
mákkal töltjük, félbehajtjuk, szélét lenyomkodjuk, és tojással kenve kikent lisztezett tepsiben pirosra sütjük. Készíthetjük úgy is, hogy nagyobb pogácsaszaggatóval kivágjuk, a tölteléket középre rakjuk és három oldalról felhajtva középen összenyomjuk.
Van a Peszach estéjén egy érdekes mozzanat, aminek az eredete homályba burkolózik. Az Afikomen elrejtése a vacsora elején és megtalálása a vacsora végén.
A házigazda előtt kendővel elválasztva fekszik három maceszlap (kovásztalan kenyér, pászka). A házigazda kiveszi közülük a középsőt, megtöri és egy kendőbe burkolva elrejti valahol a teremben.
A vacsora végén a gyerekek feladata, hogy az elrejtett kenyeret megtalálják és visszaszolgáltassák (némi alkudozás után, valamilyen jutalom fejében).
Az afikomen a hagyományok szerint a páskabárányt helyettesíti a mai széder-asztalon. Ma ugyanis nincs templom, ahol levághatná a zsidóság a peszachi áldozatot, az asztalon tehát nincs bárány. Épp ezért az afikomen az utolsó étel, amit a társaság elfogyaszt.
Mit jelent az afikomen?
Maga az elnevezés nem héber, hanem görög eredetű. Héberül írva: אֲפִיקוֹמָן, a szokásos magyarázat szerint a görög ἐπὶ κῶμον kifejezésből származik, ami azt jelenti: ami utána következik, azaz a desszert, hiszen ez után már nincs más „a kemencében”.
Csakhogy van itt néhány titokzatos dolog:
Miért három? – Erre többféle és épp ezért bizonytalan magyarázat is forgalomban van. Kohénok, léviták és a maradék Izráel… ez esetben nem adja magát a válasz, hogy miért a lévitákat törjük meg. Esetleg Ábrahám, Izsák és Jákób… ez esetben azt kell mondanunk, hogy nem Izsák töretett meg egykor a Mória hegyén, hanem egy bárány. Igen, az afikomenről pedig azt mondtuk, hogy a bárány jelképe.
Ráadásul az elnevezése is izgalmasabb, mint gondolnánk. Létezik ugyanis olyan görög szó, amelyet így ejtünk: afikomen/afékomen. Αφηκομενazt jelenti: MEGJELENTEM.
Mit jelent számunkra az afikomen…
…akik hiszünk Jesuában, mint Messiásban? Nos, hisszük, hogy Ő a megígért, örök időktől elkészített Messiás, aki a maga idejében MEGJELENT a világban. Hisszük, hogy Ő nem csupán ember, hanem az Örökkévaló Igéje. A régi bölcsek nagyonis tudtak arról, hogy az Örökkévaló megjelenhet és cselekedhet az Ige által és Lelke által ebben a Világban. Mi így találkozhatunk vele, aki „Egészen Más”. Ő, az Ige jelent meg, hogy a próféták szavai szerint szenvedjen és meghaljon, mint tökéletes Peszachi bárány, mint Messiás.
Jesua így jött el és halt meg értünk egy Peszach-ünnepen. Testét egy fára függesztette az ellenség, ám a Nagy Szanhedrin egy jeles tagja, Joszéf elkérte a testét – nem tudta, ki ő valójában – hogy tisztességes zsidónak kijáró temetésben részesítse. Ezért a kor szokásai szerint fehér gyolcsokba tekerték és elrejtették egy sziklasírban. Ám az ünnep elmúltával Ő feltámadt a halálból és ismét megjelent tanítványainak, akiknek az élete attól a naptól fogva teljességgel megváltozott.
Aki ismeri és hiszi Jesua történetét, annak a számára az afikomen elnevezése, szerepe, szimbolikája teljességgel érthető és gazdag üzenetet hordoz.
Hogy Került Jesua a széderbe?
Azaz hogy került az afikomen a rabbinikus judaizmus hagyományai közé? Az én véleményem szerint Jeruzsálemben Jesua első követői és a Jesuában nem hívő zsidók egymás mellett éltek és volt még lehetőség látni és tanulni egymás hagyományait. Talán így került át a templomát vesztett zsidóság gyakorlatába ez a mozzanat, és tanúskodik Izráel igaz Messiásáról mind a mai napig, tudva, vagy inkább tudatlanul.
Egy széder vacsorán azonban nem ez az egyetlen olyan mozzanat, ahol Jézusról/Jesuáról megemlékezhetünk, vagy Róla új dolgokat érthetünk meg. Ha szeretnéd, segítünk neked, vagy családodnak, esetleg gyülekezetednek elindulni ebben a felfedezésben.
Sosem mutattak be ebben a templomban áldozatként disznót.
HAMIS!
Antiokusz Epifánész szeleukida görög uralkodó erőszakos hellenizáló politikát folytatott Jeruzsálemben (mindenkit görögnek szeretett volna átnevelni), ezért sok egyéb elnyomó rendelete mellett (megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását) elfoglalta a templomot. Ott egy Zeusz-oltárt állttatott fel, és disznót áldozott rajta.
Ezek az intézkedések vezettek oda, hogy a Modinban élő pap, Matitjahu és fiai fellázadtak, és bátor kezdeményezésükből egy győzelmes szabadságharc bontakozott ki.
Sosem aludtak ki a Menóra (a hétágú lámpatartó) lángjai.
HAMIS
A Talmud (Joma) feljegyzi, hogy a Szentély pusztulása előtt 40 évvel baljós jelek történtek. A Jom Kippuri áldozatot Isten többé nem fogadta el (a sorsvetés bal oldalra jött ki minden évben, és a bíbor fonál többé nem fehéredett ki), a Templom ajtaja magától kinyílt, és a Menóra nyugati lángja minden éjjel kialudt.
Jesua, vagy magyaros kiejtéssel Jézus a pusztulás előtt 40 évvel halt meg és támadt fel. A Biblia elmondja róla, hogy halála és feltámadása tökéletes engesztelést szerzett népe bűneiért azoknak, akik Benne hisznek. (Jesájá/Ézsaiás 53)
A bibliai próféták szerint el kellett jönnie és meg kellett halnia a Messiásnak, mielőtt a Templomot lerombolták. (Isz. 70 előtt)
IGAZ
Dániel könyve 9. rész 26. versében olvasunk arról, hogy megölik a „felkentet” azaz a Messiást, és egy távoli fejedelem eljön és lerombolja a Szentélyt.
Leopold Cohen/Kóhn Lipót magyar származású rabbi épp ez alapján kezdett el kutatni a Messiás személyével kapcsolatban, és végül arra a meggyőződésre jutott, hogy a Messiás egyedül a Názáreti Jesua/Jézus lehetett.
A Hanuka ünnepéről olvashatunk az Ószövetségben.
HAMIS
A Hanuka ünnepéről nem olvasunk a TaNaCh-ban, azonban a Makkabeusok könyveiben igen. Ezeket a zsidóság nem fogadja el Szentírásnak, ahogyan a protestánsok sem, ám a katolikus egyház Bibliájában benne van. Mindenképp hasznos, értékes történelmi beszámoló.
A Hanuka un. posztbiblikus ünnep, azaz a bibliai kor után került bevezetésre.
A Hanuka ünnepéről olvashatunk az Újszövetségben.
IGAZ
János evangéliuma elmondja, hogy Jesua Jeruzsálemben tartózkodott és tanított a „templomszentelés” (héberül chanuka) ünnepén. Hozzáteszi: „Jeruzsálemben tél volt”. Mi más lett volna Kiszlév havában? ?
A Názáreti Jézus nem ünnepelte a Hanukát.
HAMIS
Jesua nem csupán a Hanuka ünnepét ünnepelte, hanem minden más zsidó ünnepet is.
„Az a gyanúm, hogy Jézus sokkal hűségesebb volt a Tórához, mint én magam, mint orthodox zsidó” – Pinchas Lapide jeruzsálemi professzor.
A jiddisül dreidelnek és héberül szvivonnak is nevezett pörgettyűs játék a legenda szerint akkor terjedt el Izrael földjén, amikor Antiochusz Epifanész szír-görög uralkodó megtiltotta a Tóra tanulmányozását. A diákok a trenderlit használták álcának: mindig előkapták, a Tórát pedig elrejtették, amikor közeledett az őrjárat.
Hogy néz ki ez a bizonyos Hanuka-játék?
Helyes válasz: c,
A pörgettyű (ld. fentebb) négy oldalán négy héber betű áll: egy héber mondat 4 szavának első betűi.
נ (nún) – nész
ג (gimmel) – gádól
ה (hé) – hájá
פ (pé) – pó.
A pé betű azért került a ש (sin) helyére, mert Izraelben így szól a mondat: „nész gádól hájá pó”, vagyis “Nagy csoda történt itt”. Ami náluk “pó”, vagyis “itt”, Izrael földjén, az nálunk “sám”, azaz “ott, Izraelben”.
A pörgetéskor lehet rengeteg finomságot nyerni vagy veszíteni attól függően, hogy melyik oldalára esik. Gyere el a december 7-i Adventi Hanuka Bulira, és ott megismerkedhetsz a szabályokkal. Ha “mazel tovod” lesz, akkor rengeteget nyerhetsz. De ha mást nem, sok nevetést, vidám perceket, finom falatokat és még az Örökkévaló Igéjének is örvendezhetsz.
Miért nem Názáretben született a Názáreti Jézus?
Mert Mikeás (zsidó próféta) szerint a Messiásnak Betlehemben kell megszületnie.
„Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba.” (Mikeás 5:1) Ezt a próféciát Jesua korában a Messiás szülőhelyére vonatkoztatták a zsidó írásmagyarázók, hiszen Heródes király tőlük tudta meg a választ a kérdésre: „Hol születhetett meg a Messiás?” (Máté 2:3-6)
Történelmi oka az volt a betlehemi születésnek, hogy Jesua nevelőapja, József és édesanyja, Miriam (Mária) a Júda törzséből származó Dávid király leszármazottai voltak. Dávid szülővárosa Betlehem volt, és leszármazottai is ide kapcsolódtak, hiszen a Tóra szerint, minden 50. évben minden törzsre visszaszáll az eredetileg neki osztott földterület (3Mózes/Vájikrá 25:8-13). Lehetséges, hogy a babiloni fogság vagy egy későbbi üldöztetés idején Dávid házának egyes tagjai más területre kényszerültek költözni: a megvetett Názáretbe. A népszámláláskor azonban, amit Augustus római császár rendelt el, mindenkinek a saját eredeti városába kellett visszamennie. (Lukács 2:1-5) Ekkor következtek el Miriam szülésének napjai.
Volt egy csillagászati oka is, hiszen a csillag, ami valójában a Halak csillagjegyében a Szaturnusz és a Jupiter különleges és többször (i.e. 7-ben háromszor ld. https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-naptartortenet-es-kronologia/jezus-szuletese-es-a-betlehemi-csillag-rejtelye/ ) is megismétlődő együttállása volt, útmutatóul szolgált pogány csillagászok (napkeleti bölcsek) számára, (akik Dániel arámi nyelven írt próféciáit ismerhették, és ezért tulajdoníthattak különleges jelentőséget annak, hogy megszületett a zsidók Messiás-királya), és így találhattak rá Jesuára Betlehem városában.
Nész gádól hájá sám. – Nagy csoda történt
Hanukakor az egy napra elegendő olajjal, ami a Talmud szerint 8 napig égett a menórában.
De mennyivel nagyobb csoda történt Betlehemben, 2000 évvel ezelőtt: egy pogány császár a Világ Világosságának, a zsidók királyának, a Messiásnak a szüleit Betlehembe rendelte, egy vérengző idumita király megtalálta egy kb. 700 évvel korábban írt héber próféciában, hogy hol van az a hely, és babilóni pogány tudósok a nyakukba vették a világot, hogy eljussanak arra a helyre, ahol koruk legmagasabb csillagászati ismerete szerint a világ Megváltójának meg kell születnie.
„Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és arcra borulva hódoltak neki.” (Máté 2: 11.)
Ez a csoda itt és ma megtörténhet veled! Megtalálhatod a Messiást! Ha teljes szívedből keresed Őt.
Az Örökkévaló egy mindent átfogó terv szerint dolgozik, és megtartja igéreteit.
1948. május 14-én (5007 Ijjár 5-én) este az askenázi zsinagógákban az Ámósz 9:7-15 volt a Haftara olvasmány, ami a Dávid leomlott sátorának felállításáról és Izrael népének a földjébe való elplántálásáról szól:
Nem olyanok vagytok-e előttem, Izráel fiai, mint az etiópok? – így szól az Örökkévaló. Én hoztam ki Izráelt Egyiptomból, a filiszteusokat meg Kaftórból és az arámokat Kírből! Az én Uram, az Örökkévaló szemmel tartja a vétkes országot. Kipusztítom azt a föld színéről! Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákób házát – így szól az Örökkévaló. Mert én parancsolok a népeknek, és megrostálom Izráel házát, mintha rostával ráznák, de egy szem sem esik a földre. Fegyvertől halnak meg népem vétkesei, akik azt gondolják: Nem ér el minket, és nem talál ránk a veszedelem. Azon a napon fölállítom Dávid összedőlt sátorát, kijavítom réseit, helyreállítom romjait, fölépítem, és olyan lesz, mint hajdan. Birtokba veszik Edóm maradékát és mindazokat a népeket, amelyeket majd rólam neveznek el – így szól az Örökkévaló, aki ezt véghezviszi. Eljön majd az idő – így szól az Örökkévaló –, amikor nyomon követi a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. Must csurog a hegyekről, és ömlik a halmokról. Jóra fordítom népemnek, Izráelnek sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és laknak bennük. Ültetnek szőlőket, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét. Elültetem őket földjükbe, és többé nem tépik ki őket földjükből, amelyet nekik adtam. Ezt mondja az Örökkévaló, a te Istened.
Ez megerősíti, hogy a modern Izrael állama az Örökkévaló helyreállító munkájának eredménye, Aki mindig megtartja igéreteit, hűségesen. Bátorítson ez mindannyiunkat, hogy életünre nézve is terve van, és meg is valósítja azt. És ahogyan a Messiás elvettetése is beteljesedett az utána következő szétszóratással, ugyanúgy be fog teljesedni az is, hogy egy nap az egész Izrael el fogja fogadni Jézust Messiásul!
„Sohasem olvastátok az Írásokban: ’A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?
Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk a szárnyai alatt összegyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyott puszta lesz a házatok! Mert mondom nektek: Nem láttok engem mostantól, amíg azt nem mondjátok: ‘Áldott, aki az Úr nevében jön!’
Ez a nap lesz Izrael valóságos függetlenségének napja: bűntől, keserűségtől és hitetlenségtől!
Emlékszel-e a csodálatos történetre? Sokéves keserves harc után a Makkabeusok végül legyőzték a jóval inkább többségben levő ellenségeinket, visszafoglalták Jeruzsálemet, megtisztították a templomot, és az esélytelenséggel dacolva csodás módon meggyújtották a menórát. Ezért nevezzük a hanukát a fény ünnepének.
Emellett azonban a felszentelés ünnepének is hívják. Valójában a hanuka pontosan ezt jelenti: felszentelés. A hanuka ünnepén az őseink újra odaszentelték a Templomot és saját magukat a mi Istenünknek. Ez egy követendő példa. Ám van itt egy kis gond… (tovább…)
