Izraeliek tapasztalják meg Jézus szeretetét New Yorkban

Izraeliek tapasztalják meg Jézus szeretetét New Yorkban

A Washington Square Park (egy rövid sétára a New York-i központunktól) mindig is remek hely volt arra, hogy meghívjunk embereket, hogy beszélgessünk lelki dolgokról. Tehillah Walker, az egyik gyakornokunk is ott találkozott az izraeli Elianával, aki épp akkor volt látogatóban New Yorkban.

Tehillah meséli: „Eliana kíváncsi lett az utcai táblánkra, amelyre az emberek felírhatták, hogy miért lehetnek hálásak. Elmagyaráztam neki, hogy mi a Zsidók Jézusért szervezethez tartozunk; meséltem neki a közösségi eseményeinkről, majd elérhetőséget cseréltünk egymással. Megegyeztünk, hogy majd ha visszajön Indianából – ahol egy barátját készült meglátogatni – összejövünk egy kávéra.”

Az október 7-i izraeli támadás idején Eliana Indianában tartózkodott.

Tehillah így folytatta: „Üzentet küldtem Elianának, hogy imádkozom érte és a családjáért. Válasz üzenetében az állt, hogy hadi szolgálatra vissza kell térnie Izraelbe. Chaim Birnbaummal közösen kimentünk érte a LaGuardia repülőtérre; meghívtuk őt reggelizni; majd a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren feltettük őt a hazafelé induló gépre.”

Chaim így emlékszik vissza: „Meglepődtem, hogy felismertük egymást Elianával, noha három évvel azelőtt találkoztunk Izraelben!” (Chaim több évig szolgált a Tel-Avivi csapatunkban, és feleségével, Vereddel együtt tavaly júliusban költözött New Yorkba.)

Reggelizés közben Eliana megkérdezte Tehilláh-tól, hogy miért nem fél nyíltan viselni a Dávid-csillagot. „Azt mondtam neki, hogy Istenben bízom, hogy megvéd. Miután kitettük őt a Kennedyn, üzenetben egy áldást küldtem neki.” – így Tehillah.

Chaim hozzáteszi: „Amikor Eliana visszaérkezett Izraelbe, küldött magáról egy egyenruhás fényképet; és újra köszönetet mondott a vendégszeretetünkért.”

Hála a Hozzátok hasonló társaknak, Eliana egy a sok ezer izraeli közül, akik napjainkban találkoznak Jézus szeretetével.
Kérlek, imádkozzatok, hogy Isten őrizze meg őt; és hogy az evangélium magjai, amelyek a háború közepette az ő és megannyi más izraelita életébe lettek elültetve: a Jesuába (Jézusba) vetett, virágzó hitté tudjanak érni.

A neveket megváltoztattuk a magánélet védelme érdekében.

„Ezért a mostani időért”: Az antiszemitizmus megértése ma

„Ezért a mostani időért”: Az antiszemitizmus megértése ma

David Brickner, ügyvezető igazgató

„A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz”. Ettől a jelszótól hangosak az egyetemi kampuszok és a nagyvárosok utcái Európában és Észak-Amerikában. De sokan, akik ezt skandálják, nem tudják, hogy melyik folyóra vagy tengerre utalnak – és hogy ez mit jelent.* Azt sem tudják, hogy a Hamász azt állítja: „Palesztina a miénk a folyótól a tengerig és déltől északig”. A tüntetések mögött azonban sötét erők állnak, akik nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a skandálás Izrael állam felszámolására és a zsidó nép elpusztítására szólít fel.

A Jordán folyó a zsidó állam – Izrael állam – keleti határa, a Földközi-tenger pedig a nyugati határ. A világon ma élő 13 millió zsidó ember több mint fele e határok között él. A Hamász szerint a mai Izrael területén szó szerint nincs helye a zsidó államnak vagy a zsidó népnek. Akár tudatosan, akár nem: azok, akik támogatják a Hamászt, csatlakoznak a népirtásra való felhíváshoz. Sok zsidó és keresztény ember egyaránt elgondolkodik azon, hogy hogyan lehetséges, hogy a holokauszt után ilyen röviddel ennyi ember gyilkos gyűlöletet érez a zsidó nép iránt? De van történelmi előzménye ennek a fajta gyűlöletnek.

Antiszemitizmus bibliai szemüvegen keresztül

Március 23-án kezdődik a Purim ünnepe, amely arra emlékezik, hogy Isten megszabadította a zsidó népet, ahogyan azt Eszter könyve elbeszéli. Abban az időben „Hámán el akarta pusztítani az összes zsidót, aki Ahasvérus egész királyságában volt” (Eszter 3:6) – ez a királyság „Indiától Etiópiáig” terjedt (Eszter 8:9). Milyen figyelemre méltó párhuzam ez a mi jelenlegi közel-keleti válságunkkal.

Gondolkoztál már azon, hogy vajon miért vált ekkora mértékűvé Hámán személyes ellenszenve a zsidó néppel szemben? Hámán kezdetben azért neheztelt Mordokájra, mert nem volt hajlandó hódolni neki; de személyes ellenszenvét rosszindulatú mozgalommá fokozta, amikor rábeszélte a királyt, hogy „pusztítson el, öljön meg és semmisítsen meg minden zsidót, ifjakat és öregeket, kisgyermekeket és asszonyokat, egy napon, a tizenkettedik hónap tizenharmadik napján, ami az Ádár hónap, és fosztogassa a vagyonukat” (Eszter 3:13).

A zsidó nép elleni gyűlöletet Isten ellensége ihlette.

Valami sokkal sötétebb volt a háttérben, mint egy ember haragja. A zsidó nép iránti ilyen általános utálatot a zsidók Istenének ellensége gerjeszti: maga a Sátán. Hála Istennek, Hámán szándékai nem váltak valóra – és végül azt a sorsot szenvedte el, amit a zsidó népnek szánt (Eszter 7:10).

Isten azért harcolt, hogy megőrizze választott népét, de vegyük észre, hogy ehhez embereket használt fel. Mordokáj erkölcsi tisztasága és Eszter királyné bátorsága nélkül ez a történet egészen másképp is végződhetett volna. Gondoljunk bele, milyen következményekkel járt volna a zsidó nép elpusztítása. Isten a zsidó népet választotta ki, hogy az eszköze legyen: amely által a megváltás tervét megvalósítja.

Isten ígéretei a zsidó nép számára mindannyiunkra hatással vannak

A purimi események nélkül a Messiás Jézus nem született volna meg, hogy feláldozza értünk az életét, és mi most nem készülnénk arra, hogy megünnepeljük a feltámadását. Pontosan ez az, amiért a Sátán állandóan ilyen zsigeri gyűlöletet gerjeszt. Nem akarta, hogy Isten megváltó terve megvalósuljon. Bár nem sikerült megakadályoznia, de mind a mai napig folyamatosan igyekszik megkérdőjelezni Isten azon képességét, hogy betartsa ígéreteit. Ne feledjük, hogy azoknak az ígéreteknek, amelyeket Isten a zsidó népnek tett, az a célja, hogy minden nemzetből – zsidókból és pogányokból egyaránt – embereket váltson meg.

 

A „folyótól a tengerig” szavak szó szerint Isten ígéretét jelentik a zsidó nép számára.

 

A Sátán gyakran úgy palástolja gonosz szándékait, hogy kiforgatja az igazságot – és olyan embereket használ fel, akiknek nincs elég ismeretük. Isten Igéjére kell rámutatnunk, hogy leleplezzük hazugságait. A „folyótól a tengerig” szavak szó szerint Isten ígéretét jelentik, amit a zsidó népnek tett annak a földnek a határait illetően, amelyet nekik adott (lásd Józsué 1:4; Ezékiel 47). A Sátán Isten saját szavait akarja felhasználni arra, hogy megtévessze a világot, és gyűlöletet szítson az Ő népe ellen.

A zsidó emberek melletti kiállás hogyanja és miértje napjainkban

Jézus mai követői számára a zsidó nép mellé állni azt jelenti, hogy hitünket és energiánkat arra összpontosítjuk, hogy Isten elkövetkezendő ígéretei és örökkévaló céljai mögé álljunk. Ehhez a fent idézett szakaszokhoz hasonló bibliai ismeretekre, valamint erkölcsi tisztánlátásra és bátorságra van szükség.

Időnként ez az erkölcsi tisztánlátás és isteni bátorság sajnálatos módon hiányzik Isten népéből. Hitler uralkodása alatt (viszonylag kevés jeles kivételtől eltekintve) a keresztények csendben maradtak. Megtörténhet ugyanez a mi időnkben is? Vajon a tisztánlátás és a bátorság a Hamász támadása idején is elmarad? Imádkozom, hogy Jézus követői továbbra is kiálljanak Izrael mellett.

Mordokáj azt mondta Eszternek, hogy Isten „ezért a mostani időért” hívta őt el és állította arra a helyre, hogy síkra szálljon a zsidó népért (Eszter 4:14). És ebben a mostani időben Isten még mindig arra hívja népét, hogy álljon ki. Hogyan állhatnak ki a keresztények a zsidó nép mellett egy ilyen időszakban, mint ez? Megtehetjük ezt Eszter bátorságával és Mordokáj erkölcsi tisztaságával. És megtehetjük ezt az összes ártatlan áldozat – zsidók és arabok – szenvedése iránti együttérzéssel.

Íme néhány javaslat:

  1. A Zsidók Jézusért olyan partnerekkel van megáldva, mint te, akik szeretik Isten Igéjét; szükségünk van arra, hogy megosszátok szereteteteket és bibliai ismereteiteket azokkal, akik a Ti hatókörötökbe tartoznak.
  2. Ha azt hallod, hogy az emberek hamis egyenlőségjelet tesznek az izraeli önvédelem és a Hamász gyilkos szándéka közé: ne feledd, hogy néhányan talán őszintén nem értik, amit szajkóznak. Tisztelettel tegyetek fel olyan kérdéseket, amelyek fényt derítenek az Izrael elleni fenyegetés valódi és halálos természetére.
  3. Bátran tartsuk fenn világszerte a zsidó nép támogatását azáltal, hogy például követeljük a gázai túszok azonnali szabadon bocsátását, és megáldjuk a rászoruló zsidó embereket a szolgálat és a nagylelkűség cselekedeteivel, ahogy Isten ezt lehetővé teszi.
  4. Félelem és mentegetőzés nélkül vigyük tovább az evangélium jó hírét a zsidó népnek – bárhol is éljenek. Ez a legfontosabb dolog!

Az evangélium megosztása az antiszemitizmus pontos ellentéte.

Az egyetlen út a zsidó nép számára Isten legnagyobb áldásához: Jesua, Izráel Messiása. Az evangélium terjesztése (épp emiatt) az antiszemitizmus szöges ellentéte. Amint azt e havi helyszíni beszámolóinkból is láthatjátok, a mai napon több lehetőség kínálkozik erre, mint valaha.

A háború tavaly októberi kezdete óta több mint a kétszeresére nőtt azoknak az izraelieknek a száma, akik héber nyelvű Újszövetséget szeretnének kapni. Valódi éhség van Isten Igéje iránt – ezért nekünk, akik őszintén hiszünk az Igében, az ilyen helyzetben az a feladatunk, hogy most cselekedjünk Izráel üdvösségéért.

* Ron E. Hassner, „Melyik folyótól melyik tengerig?” Wall Street Journal, 2023. december 5.

Korrepetálni a rabbiképző diákjait

Korrepetálni a rabbiképző diákjait

„Tudnál segíteni a felkészülésemben?” – kérdezte tőlem az egyetemről az első évfolyamos Klári*, akivel korábban már nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Klári egy fiatal, nyitott szívű, őszinte, kedves teremtés, akit hagyományos zsidó neveltetése ellenére nem zavar, hogy mi olyan zsidók vagyunk, akik hiszünk Jesuában; és aki már többször részt vett a szombatköszöntő alkalmainkon. A judaisztika vizsgájára készült, és a vizsga egyik feladatsora az volt, hogy Mózes első könyvétől (azaz a B’resit-től) kezdve, a teljes Tórán, Józsuén, illetve a Bírák könyvén át egészen Dávid királyig bezárólag random kérdésekre kellett válaszolni. Klári becsületesen megtanulta a Tanakh ezen fejezeteit, de mégis maradtak homályos pontok, amelyekhez a segítségemet kérte. A kielégítő válaszokhoz jó mélyre kellett ásni a tudásomban és a Bibliában. Mikor elérkeztünk a Bírák könyvéhez, és kezdtem magyarázni az összefüggést: „tudod, ez egy olyan időszaka volt Izraelnek, amikor nem volt király, teljes káosz uralkodott, és mindenki azt csinált, amit akart, és csak akkor fordultak Istenhez, amikor már rosszul ment a soruk”, Klári teljesen őszintén megkérdezte tőlem: „És Isten ezek után még segített nekik?”. Isten szereti az ilyen ártatlan, gyermeki kérdéseket. A felkészülés során még azt is meg tudtuk beszélni, hogy Dávid azért volt az Isten szíve szerinti férfiú, mert – többek között – tudott őszintén bocsánatot kérni a bűneiért. Klári nyitott lélekkel figyelt, végül megjegyezte: „szeretem, ahogy beszélsz ezekről a dolgokról, megérintenek.” Búcsúzóul még megáldottam őt. Isten megígérte, hogy az Ő Beszéde, amely a szájából kijön, nem tér vissza hozzá üresen, hanem megcselekszi, amit akar, és szerencsés lesz ott, ahová kiküldi. Ézs 55:11  Klári egyébként ötösre vizsgázott. De, bízom abban, hogy Isten nemcsak ebben segíti meg Klárit, hanem abban is, hogy személyesen meg fogja ismerni a Megváltóját. Kérlek, imádkozz, hogy Klári továbbra is ilyen gyermeki lélekkel tudja fogadni a Biblia igazságait.

* nem az igazi neve

Indul a Mispaha! Egy hely, ahova visszavágynak…

Indul a Mispaha! Egy hely, ahova visszavágynak…

Januárban indítottunk útjára egy olyan régóta tervezett projektet, amelyhez az Úr adta meg a kellő embereket, tehetséget és erőforrásokat az Ő kirendelt idejében. E projekt a fiatal felnőtteknek teremt egy lendülettel teli, ugyanakkor bensőséges közeget, ahol egységben, egy új emberként, egy családként a zsidó és nem zsidó testvérek együtt emelhetik fel Messiásukat, Jesuát. Szeretnénk egy olyan közösségi kultúrát kialakítani, amelytől egy Jesuát még nem elfogadó zsidó fiatal felnőtt sem idegenkedik, hanem amelybe visszavágyik. Visszavágyik, mert először is, jelen van Isten Szelleme, másodszor is, mert jelen van az az egymás iránti szeretet, amit mi is Jesuától veszünk át, és amelyet megtapasztalva megtudják, hogy mi az Ő tanítványai vagyunk. A mi közösségünk egy család: mispaha, ahogy a héber mondja. Ha egy még nem megtért, de érdeklődő zsidó ember jön a mi mispahánkba vendégségbe, akkor azt látja, hogy itt zsidó és nem zsidó EGYSÉGBEN és SZERETBEN és EGYENLŐSÉGBEN működik a maga szerepében.

Az alkalmainkon első századbeli közel-keleti hangulatot idézve szőnyegeken és párnákon ülve zenélünk, éneklünk dicsőítéseket, és fogyasztjuk el a vacsorát. Egyéni bizonyságok hangzanak el, és az evangéliumot is bemutatjuk.

Nyilvánvaló, de annál inkább alkalmazandó igazság, hogy a fiatal generációra mennyire hat a közösség és a hasonló korosztálytól származó személyes bizonyságtétel. A Mispaha alkalmain a szavakkal hirdetett evangélium párosul a gyakorlatban látottal, mindez pedig egy zsidó ember számára „érthető nyelven”. Ezzel a projekttel a Zsidók Jézusért budapesti csapata még tágabb körben tud zsidó embereket megszólítani. Kérlek. imádkozz, hogy az Úr küldje a szolgálócsapat tagjainak életébe a nyitott zsidó fiatalokat, akik szívesen el fognak jönni az alkalmainkra.

Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Izraeli magyar zsidók, budapesti messiási zsidók és izraeli beduinok találkozási pontja

Mert ő a mi békességünk, aki a két népet eggyé tette, és a közöttük lévő válaszfalat, az ellenségeskedést lebontotta saját testében. (Efézus 2:14)

Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Ezt mi sem mutatja jobban, mint az alábbi fantasztikus történet. Bizonyára emlékeztek arra, hogy az első gázai túszcsere során volt két magyar származású lány a túszok között:

https://index.hu/belfold/2023/10/26/hamasz-izrael-kulugyminiszterium-tuszejtes-magyar-allampolgarok/

A történet érdekessége az, hogy a JFJ izraeli csapata összekapcsolt minket egy magyar származású hölggyel, aki magyar nyelvű Bibliát szeretett volna kapni. A hölgyet Edinának* hívják. Már az első beszélgetés során kiderült, hogy 76 éves, 10 éves korában alijázott szüleivel Izraelbe, és mind a mai napig nagyon jól beszél magyarul. Azt is megtudtam, hogy ő a cikkben szerepelő két kislány nagymamája!

Edina nagyon örült a beszélgetésünknek. Jesuáról is röviden szót ejtettünk. Meglepetéssel hallottam, amikor határozottan kijelentette: hiszi, hogy Jesua zsidóként született, élt és halt meg. Egyedül a feltámadással vannak problémái. 

Kérlek, imádkozz azért, hogy Edinához eljusson a magyar nyelvű Biblia, és azután a rendszeres Igeolvasás során megértse a feltámadás jelentőségét. Valamint azt, hogy Jesua azért jött el, hogy lebontsa az ellenségeskedés válaszfalát és békét hozzon minden nemzet számára. Arról is beszélt, hogy még a háború kirobbanása előtt az arabok és a zsidók egymás településére jártak át vásárolni, azóta ez, sajnos megszűnt, el vannak zárva egymástól.

Edina unokái és lánya lelki felgyógyulásáért is imádkozz, kérlek. Bár ők a Hanukát már a családjukkal töltötték, mégis óriási lelki és fizikai traumán mentek keresztül.

Imádkozz azért, hogy az izraeli arabok és zsidók közti barátság megerősödjön. Értsék meg, hogy a terror mindkettejük ellensége, és a túlélés egyedüli esélyét csak a megbékélés hozhatja el.

* nem az igazi neve

 

Hajdu Ildikó

A fájdalmatok, a mi fájdalmunk is!

A fájdalmatok, a mi fájdalmunk is!

„Ne nézz kárörömmel testvéredre balsorsa napján!”

látogatás Izrael Állam budapesti Nagykövetségén

 

Te is jelen voltál, mikor az ellenség elhurcolta kincseit, idegenek törtek be kapuján, Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek. Te is úgy viselkedtél, mint azok! Ne nézz kárörömmel testvéredre balsorsa napján! Ne nevess Júda fiain pusztulásuk napján! Ne beszélj róluk nagy hangon nyomorúságuk napján!  Mert közel van már az Úr napja, fenyegeti a népeket. Amit te csináltál, azt teszik veled is, visszaszáll fejedre, amit elkövettél! (Abdiás 1:11–15)

 

Izrael Istene nem huny szemet népe bűnei fölött. Prófétái többnyire ezeket ostorozzák – és előre jelzik Isten ítéletét népe engedetlensége miatt. Ugyanakkor szava van a népekhez is – különösen a testvérnépekhez. Edom Ézsautól származik, aki Jákób testvére. Akár egy földi apa, amikor látja, hogy az egyik fia kárörömmel szemléli, amíg a másik fiát fegyelmezi – bizony megfenyíti a kárörvendő testvért is. De vajon elegendő-e, ha a testvér pusztán nem kárörvendő? Vajon nem fáj-e az atya szíve, ha az egyik gyermeke szenvedését a másik közönyösen, ölbe tett kézzel szemléli?

Izrael népét a közelmúltban súlyos csapás érte. Hogy ez mennyire volt Isten ítélete – nem a mi dolgunk eldönteni. Azt azonban tudnunk kell, hogy a Messiás révén mi keresztyének vagyunk Izrael legközelebbi rokonai. Az ő fájdalma a mienk is. Az őt ért csapás minket is sújt. És ahelyett, hogy okosan arról bölcselkedünk, hogy a zsidóknak meg kellene térnie (ami amúgy igaz), mindent meg kell tennünk, hogy testvéri szeretetünket megtapasztalják.

December 20-án egy kis csapat (Perjesi István, az Agapé Hálózat vezető pásztora, Tar Kata, a budapesti Zsidók Jézusért Misszió vezetője és a PAX Tv két munkatársa) látogatást tett Yacov Hadas-Handelsman úrnál, Izrael magyarországi nagyköveténél, hogy átnyújtson egy 99 keresztény (többségében vezetők) által aláírt levelet, melyben együttérzésünket fejezzük ki, és támogatásunkról biztosítjuk Izrael népét. Az aláírók a magyar kereszténység szinte valamennyi felekezetét képviselték, kb. 35–40.000 embert. A nagykövet úr szívesen fogadott bennünket; reagálásban méltatta a gesztust; és az október 7-i terrortámadást és az azt követő eseményeket értékelve hangsúlyozta, hogy az egész zsidó-keresztény kultúra forog veszélyben. A Pax Tv munkatársa, Simon-Palov Judit interjút is készített a nagykövet úrral. A teljes esemény megtekinthető ezen a linken. A levél itt olvasható.

Perjesi István testvérünk megáldotta a nagykövet urat és benne Izrael népét. Hisszük, hogy ennek a jó kezdetnek virágzó folytatása lesz. Keresztyénként egyre inkább késznek kell lennünk a testvéri gesztusokra – ennek bizonyosan jó gyümölcse lesz: sok zsidó barátunk szíve megnyílik a Messiás Jézus előtt.

 

 

Tar Kata

Együttműködés az online evangelizálásban

Miközben Jeff Morgan a tel-avivi csapatunkban szolgál, abban is segít, hogy a Zsidók Jézusért YouTube-csatornánkon keresztül elérjük az embereket a világ minden táján. Jeff rendszeresen készít interjúkat zsidó hívőkkel, akik az élet minden területéről érkeznek. Ebben az évben több mint negyedmillió emberhez juttattuk el a Jesuában való hitről szóló személyes történeteket.

 

Egy zsidó tudóssal, Dr. James Tourral tartott interjú meghallgatása után egy hatvanas éveiben járó zsidó nő, Jenny, hitre jutott. Jenny évek óta kereste a békét és a reményt. Miután látta Dr. Tour tanúságtételét, Jenny elfogadta a férfi ajánlatát, hogy bárkivel hajlandó beszélni, aki komolyan keresi az igazságot Jézusról. Dr. Tour online találkozott Jennyvel, elmondta neki az evangéliumot, majd tanulmányozták a történelmet és a próféciákat. Mielőtt azonban James befejezhette volna a történelmi adatok összefoglalását, Jenny zokogásban kitörve hitre jutott, és már más emberként fejezte be a beszélgetést. Dicsőség érte az Úrnak!

 

Kérjük, imádkozzatok Jennyért, hogy növekedjen új hitében, és sok más emberért, akik megnézik ezeket a bizonyságtételeket, hogy ők is hittel forduljanak Jézushoz.

Dr. Tour bizonyságtétele a következő címen tekinthető meg:

Itt iratkozhatsz fel a YouTube-csatornánkra:

https://www.youtube.com/@jewsforjesus

 

A rabbi, a rádió és a messiási zsidó

A rabbi, a rádió és a messiási zsidó

Az Izraelt ért brutális támadás minden eddigi közel-keleti incidensnél súlyosabban érintette Izrael és a világ zsidóságát. Október 7-e a holokauszt óta legnagyobb tragédiaként vonult be a zsidó nép történelmébe.

A világ szenvedélyesen szót emelt mind Izrael, mind Palesztina mellett. Ez az esemény megmutatta, hogy a szélsőséges iszlamista csoportok szinte egy emberként mozgósíthatók Európában, Amerikában és a világ más nagy városaiban. Az a jelenség, hogy egy igaz vagy igaznak vélt ügyért bármilyen eszközt – akár ártatlan civilek bestiális megerőszakolását meggyilkolását és meggyalázását – be lehet vetni, és ezt értelmes, civilizált emberek még meg is ünneplik: ez közelebb sodorja egymáshoz azokat a csoportokat, akik eddig egy bizonyos értelemben a barikád két oldalán álltak: a Jesuában hívő és nem hívő zsidó embereket.

A múltkori imalevelünkben utaltam egy váratlan lehetőségre: Egy keresztény rádióban beszélgethettem egy köztiszteletben álló rabbival a kialakult helyzetről. Felemelő volt.

Az interjú készítője faggatott minket a konfliktus gyökeréről. A rabbi úr nem Hágár és Sára, illetve Ismael és Izsák vetélkedéséig vezette vissza a jelen ellenségeskedést. Alapos történelmi áttekintést adott inkább az 1. világháború utáni helyzetig, az Oszmán Birodalom széthullásáig és a zsidó haza helyreállítására tett brit szándéknyilatkozatig (Balfour-nyilatkozat) visszanyúlva.

Nekem a konfliktus spirituális oka jutott, amely nem pusztán Ismaeltől, hanem az emberiségnek a Teremtője elleni lázadásából származik. Isten láthatatlan, ezért a gonosz az Ő látható képviselői ellen fordul. Az antiszemitizmus fő oka az, hogy Isten a zsidó népen keresztül hajtja végre az emberiség megváltását. Éppen ezért fontos a keresztyéneknek világosan látni, felismerni, hogy a zsidó népbe beoltva ugyanannak az üdvtörténetnek vagyunk a részesei – és az Izraelt ért támadás az Isten zsidó-keresztény népét ért támadás. Ezért nem hallgathatunk. Sok egyébről is szó volt. A beszélgetést itt meghallgathatod: https://riverradio.hu/adasok/izrael-haboruban/

 

Amikor kialudt a stúdió ajtaja feletti piros lámpa, és levettük a fejmikrofont a fülünkről, rabbi barátunknak sietnie kellett volna, de mégsem sietett el. Szándékát fejezte ki a jövőbeli együttműködésre ezzel a rádióval, egész pontosan a velem való közös interjúk folytatására.
Mi ez, ha nem csoda?
Kérünk, imádkozz, hogy Isten terve szerint bontakozzon ki a jövőbeli együttműködésünk, és rabbi barátunk rabbi testvérünkké legyen.

 

 

Tar Kata

Keresztények, a zsidó barátaitok bajban vannak!

Keresztények, a zsidó barátaitok bajban vannak!

Jézusban hívő zsidó emberként gyakran találjuk magunkat két világ között. Bár a zsidó és a keresztény közösség néha félreért bennünket, mégis abban az egyedülálló helyzetben vagyunk, hogy tolmácsként közvetíthetünk e kettő között. Pontosabban: segíthetünk a nem zsidó Jézus-követőknek abban, hogy jobban megértsék a zsidó közösséget, és jobban együttérezzenek vele. A nem zsidó testvéreinknek pedig tudniuk kell, hogy a zsidó embereknek most nagyobb szüksége van a törődésükre és a támogatásukra, mint valaha!

 

Az érzelmek árhulláma

 

Október 7-én, szombat reggel az egyik WhatsApp-csoportomban egy üzenet figyelmeztetett arra, hogy valami szörnyűség történik Izraelben. Felkerestem egy izraeli híroldalt – és beszippantott a fájdalmasan lassú hírfolyam. Támadás történt. Invázió volt? Terrorista támadás? Elkezdtem írni izraeli barátaimnak, hogy megkérdezzem, jól vannak-e, és hogy tudassam velük, hogy gondolok rájuk, és imádkozom értük. Egyedül voltam a két kisgyermekemmel, de nem tudtam levenni a szemem a telefonomról. Magával sodort az érzelmek árhulláma. Azóta sem tértem magamhoz teljesen.

Bár nem vagyok izraeli, zsidó vagyok – és ezek az események nagyon megviselnek. Néha émelygek, felfordul a gyomrom, máskor meg elönt a harag. Majd rám tör a félelem. Aztán szomorú vagyok. Legtöbbször nem tudom megmondani, mit érzek. Az egyetemi éveimben megismert mentorom (egy lelkész) felhívott telefonon, és hagyta, hogy kiöntsem rá mindazt, ami feszített. Összevissza beszéltem. Biztos vagyok benne, hogy nem mindig beszéltem értelmesen. Azt mondtam neki: „Ez volt a legrosszabb pár hét, amióta az eszemet tudom”.

Mint sok amerikai zsidó ember, én is jelentős időt töltöttem Izraelben. Főiskolás éveim alatt négyszer jártam ott; három hónapig éltem Haifában és Tel-Avivban. Fontolgattam, hogy Izraelbe költözöm, sőt akár izraeli állampolgárrá válok. Sok izraelit ismerek személyesen. Barátaim, akik vendégül láttak otthonukban, most rokonaikat gyászolják. Kollégáimat és barátaimat behívják egy nagyon veszélyesnek ígérkező háborúba, és néhányan végig kell nézzék, hogy felnőtt gyermekeiket hívják be szolgálatra.

De még ha mindez nem is lenne igaz – ha soha nem láttam volna Izraelt, ha nem beszélnék egy kicsit sem héberül, ha nem ismernék egyetlen izraelit sem –, azt hiszem, akkor is azt érezném, amit most a lényem legmélyén érzek.

 

Nemcsak én érzek így

 

Ezt a válságot gyakorlatilag minden zsidó ember a magáénak érzi. Nemcsak, hogy ez volt a legsúlyosabb támadás Izrael 75 éves, konfliktusokkal terhelt történelmében – hanem a holokauszt óta ez volt a zsidók ellen elkövetett legszörnyűbb mészárlás is.

Részben ez az oka annak, hogy a zsidó közösség annyira megrendült. Történelmünk során számos atrocitást éltünk át: mészárlások a keresztes háborúk idején, kényszerített áttérések és kínzások a spanyol inkvizíció idején, pogromok Kelet-Európában – és a lista még hosszan folytatható. A holokauszt után azt mondtuk: „Soha többé!”. Izraelnek kellett volna biztosítékot jelentenie arra, hogy a zsidók soha többé nem lesznek tömeges mészárlás áldozatai. Izrael valóban képes is volt megvédeni nemcsak a saját polgárait, hanem szerte a világon garantálni a zsidók méltóságát és biztonságát. Azonban ez a biztonságérzet október 7-én szertefoszlott.

 

Örvendeznünk kellett volna, amikor befejezzük a Tóra-olvasás ciklusát, de mi gyötrelemben voltunk.

 

Azon a szombat estén részt vettem a Szimchát Tóra (a Tóra örömünnepe) alkalmából tartott összejövetelen, hogy miután a Tóra ötödik könyvének a végére jutva befejeztük a Tóra-olvasás éves ciklusát, újra kezdjük a Teremtés könyvével. A szokás ilyenkor örvendezni: énekelni és táncolni a Tóra-tekercsekkel. De most gyötrődtünk. Az egyik felszólaló – egy rabbi – aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a családja és a barátai Izraelben videókat látnak majd róla, amint táncol – miközben ők bujkálnak, szeretteiket keresik, halottaikat gyászolják… vagy arra készülnek, hogy gyermekeiket háborúba küldjék.

A következő pénteket a Hamász a „harag és a dzsihád napjának” nevezte. New Yorkban, ahol élek, és szerte a világon azon vívódunk, vajon biztonságban elhagyhatjuk-e otthonainkat, és folytathatjuk-e a mindennapjainkat. Zsidó emberek zsidó iskolákba, zsinagógákba és más intézményekbe indultak el aznap – tudván, hogy antiszemita erőszak célpontjai lehetünk.

A Jézusban hívő zsidó barátaim is küszködnek. Az egyik barátom sírva távozott egy templomi istentiszteletről egy „hangzatos” prédikáció után, amely a konfliktusról szólt. Egy másik pedig levelet írt a lelkészének, amelyben kifejezte fájdalmát amiatt, hogy az egyház nem reagált a támadásra. Megint más azt fontolgatta, hogy megkéri a gyermekeit, hogy ne viseljenek zsidó ékszereket az iskolában. A zsidó emberek szenvednek, beleértve a Jézusban hívő zsidókat is.

 

Mire van szükségük zsidó barátaidnak

 

Nem tudom, hogy vannak a zsidó barátaid. Mindenki másképp éli meg az ilyen megrázkódtatásokat, és mindannyiunknak megvan a saját perspektívája és felfogása arról, hogy mit jelent zsidónak lenni.

Lehet, hogy meglepő számodra az a gondolat, hogy zsidó barátaid másképp élik meg ezt a válságot, mint te. Lehet, hogy ők nem erős Izrael-támogatók. Talán nem beszélnek sokat arról, hogy zsidók. Talán nem annyira vallásosak, talán nem annyira politikai irányultságúak, vagy nem osztják a te politikai nézetedet. Nem tudom, mi zajlik a zsidó barátaid lelkében – és te sem fogod tudni, amíg meg nem kérdezed őket.

Azt tudom, hogy a zsidó emberek az én közösségemben mit éreznek: félünk, dühösek vagyunk, szomorúak vagyunk, össze vagyunk zavarodva. Izrael mellé akarunk állni, és a Hamász megsemmisülését akarjuk látni. Aggódunk a Gázában élő palesztinok miatt is, akiknek nyilvánvalóan semmi közük a Hamászhoz, és akik semmilyen módon nem felelősek az elkövetett atrocitásokért, de akik ennek ellenére nagy árat fognak fizetni.

 

Elgondolkodtató, hogy a zsidók ellen elkövetett atrocitásokat egyeseknek miért olyan nehéz elítélni.

 

Aggódunk az antiszemitizmus és az iszlamofóbia miatt. Csodálkozunk, hogy a zsidók ellen elkövetett atrocitásokat egyeseknek miért olyan nehéz elítélni. Megdöbbenünk azon, hogy olyan emberek, akikben megbíztunk, valójában ünneplik az Izraelben történő zsidó férfiak, nők és gyermekek lemészárlását. Vajon meddig állnak még mellettünk a barátaink? Azért tudom ezt, mert beszélgetek a közösségemben élő zsidó emberekkel.

Elmondhatom, hogy mélységesen hálás vagyok a nem zsidó barátaimnak, akik sms-ben vagy telefonon kerestek meg, hogy megkérdezzék, hogy vagyok. Ezzel értésemre adták, hogy törődnek velem, és hajlandóak voltak kapcsolatba lépni velem egy olyan időszakban, amely szörnyű lehet a számomra. Felajánlották, hogy imádkoznak értem és a barátaimért – és ezt nagyra értékeltem.

Keressétek fel zsidó barátaitokat – még akkor is, ha nem izraeliek; még akkor is, ha évek óta nem beszéltetek velük; még akkor is, ha nem tudjátok, hogyan fognak reagálni – különösen, ha nem tudjátok, hogyan fognak reagálni.

 

„Mit is mondhatnék nekik?”

 

Most annak van az ideje, amikor késedelmesnek kell lennünk a szólásra és gyorsnak a hallásra (Jakab 1:19). Fejezzük ki együttérzésünket, és érdeklődjünk a hogylétük felől. Figyeljünk arra, hogy úgy kapcsolódjunk hozzájuk, mint egy gyászoló személyhez.

Valószínűleg nem ez a megfelelő helyzet arra, hogy politikai vagy teológiai álláspontot fejezzünk ki. A zsidó emberek nem egyféleképpen gondolkodnak az izraeli-palesztin konfliktusról, és lehet, hogy nem az általad elvárt véleményt vallják. Hasonlóképpen – bár a Bibliának sok olyan mondanivalója van, amely releváns ehhez a válsághoz – valószínűleg nem ez a megfelelő alkalom arra, hogy bibliai értelmezéseket vagy a bibliai próféciák magyarázatát kínáljuk fel. Most annak van itt az ideje, hogy „együtt sírjunk azokkal, akik sírnak” (Róma 12:15).

 

Szeretjük a zsidó népet, és veletek együtt gyászolunk.

 

 

Amikor azonban megszólalunk, néhány dolgot világossá kell tennünk: A terrorizmusra nincs mentség. Minden ember Isten képmására teremtetett, és méltóságot érdemel. Nem kell „állást foglalni”, de az erkölcsi tisztánlátás mégis elengedhetetlen. És ha nem tudod, hogyan fogalmazd meg a saját szavaiddal, csak ennyit mondj: „Szeretjük a zsidó népet, és veletek együtt gyászolunk”.

 

Imádkozz

 

Ha imádkozol a barátodért, nyugodtan tudasd vele. Ha lehetőséget látsz rá, azt is felajánlhatod, hogy imádkozol vele abban az adott pillanatban. De ez nem az a fajta ima, amihez a legtöbb zsidó ember hozzá van szokva. Légy tekintettel erre, és ne szaporítsd a szót. Ebben a helyzetben gyakran értékelnek egy őszinte, szívből jövő imát Isten vigaszáért és békéjéért, valamint Isten szabadításáért.

 

Nehéz kérdések megválaszolása

 

Néha, egy ilyen baráti beszélgetés közben megnyitott ajtó nehéz kérdésekhez vezethet el. A barátod kérdezhet olyasmit, mint például: „Hogyan lehetséges, hogy az emberek ezt teszik egymással?” vagy „Ha Isten létezik, miért történnek ilyen dolgok?”.

Lehet, hogy ismered azokat a hitvédő érveket, amelyek választ adhatnak az ilyen jellegű kérdésekre, de ezek ritkán jelentenek megfelelő gyógyírt egy olyan ember számára, aki szenved. Gyakran ezeket a kérdéseket úgy teszik fel, hogy nem várnak választ.

Nem baj, ha azt mondjuk: „Nem tudom” vagy „Nehéz elképzelni”. És néha jó, ha a remény pozitív megerősítésével válaszolunk: „Nem tudjuk, miért történnek ezek a dolgok, de van reményünk, mert Isten megígérte, hogy megváltja a világot”.

Az izraeli–gázai háború: Megválaszoljuk a kérdéseiteket

Az izraeli–gázai háború: Megválaszoljuk a kérdéseiteket

Mint minden Izraelben és világszerte élő, Jesuában hívő zsidó embert, a Zsidók Jézusért munkatársait is közvetlenül és mélyen érintette az izraeli háború. Elvesztettük szeretteinket, el kellett hagynunk otthonainkat, és aktív katonai szolgálatra hívtak minket. És megtapasztaltuk a világszerte növekvő antiszemitizmus sokkját és fájdalmát. A szívünk nehéz, de a Jesuába vetett hitünk arra kényszerít bennünket, hogy most gyakorlati segítséget és lelki reményt nyújtsunk a közösségeinknek. Nemzetközi szervezetként világszerte sok kérdést kaptunk: „Hogyan segíthetek?” és „Tudtok segíteni abban, hogy megértsem, mi történik?”. Íme a kérdések és a válaszok.

El tudnátok magyarázni egyszerűen, hogy mi történik most Izraelben?

Október 7-én a Hamász, a Gázai övezetet kormányzó terrorszervezet megtámadta Izraelt. A következő napokban a Hamász több ezer rakétát lőtt ki, több mint 1400 izraeli állampolgárt gyilkolt meg, és 240 civilt rabolt el túszként, köztük csecsemőket és gyerekeket. Izrael válaszul hadat üzent a Hamásznak. Miközben a Hamász és Izrael továbbra is konfliktusban áll – a palesztin civilek beszorulnak a harcoló felek közé.

Hogyan érinti a válság a zsidó embereket Izraelen kívül?

Október 7-e a holokauszt óta a legtöbb áldozatot követelő nap volt a zsidó nép számára, melynek híre sokként érte a világ zsidóságát, akik mélységesen osztoztak izraeli testvéreik gyászában. Izraelt azért hozták létre, hogy „biztonságos menedékként” szolgáljon az erőszakos antiszemita megnyilvánulások idején – amelyektől évszázadokon át szenvedtek a zsidó közösségek. A biztonság érzése azonban a mostani brutális mészárlás következtében olyan mértékben megsérült, hogy az szinte felfoghatatlan. Miközben Izrael önvédelemre mozgósította a népét, antiszemita demonstrációk és erőszakhullám tört ki az egész világon, aggodalomba ejtve ezzel a zsidó embereket.

Milyen hatással volt ez a Zsidók Jézusért izraeli munkatársaira?

Mindenkit megviseltek az események Izraelben, beleértve az ottani munkatársainkat is. A Zsidók Jézusért a héber anyanyelvű izraeliek legnagyobb keresztény szervezete az országban. A tömeges katonai mozgósítás során nyolc munkatársunkat vagy munkatársunk családtagját hívták be aktív katonai szolgálatra. Egy Hamász-rakéta eltalálta és lerombolta egyik munkatársunk otthonát, és más munkatársak hosszabb időt töltöttek bombabunkerekben. Jelenleg minden munkatársunk jól van, de nagyon aggódunk azokért, akik még mindig a frontvonalon vannak.

Mit tesztek most Izrael megsegítésére?

50 fős izraeli csapatunk önkéntesek százait mozgósította, és a partnerszervezetek, illetve helyi gyülekezetek mellett szolgálnak. Minden héten 5000, alapvető dolgokat tartalmazó segélycsomagot juttatunk el a katonáknak és a lakóhelyükről ideiglenesen áttelepült zsidó és arab családoknak. Emellett naponta 2000 adag ételt főzünk a tartósan hajléktalanoknak és azoknak, akik a rakétatűz csapdájában rekedve nem tudják ellátni magukat. Emellett segítünk ideiglenes menedéket biztosítani több száz családnak, akiket evakuáltak otthonukból. Az étkezésről és a menedékről való gondoskodás mellett csapatunk létfontosságú érzelmi és lelki támogatást nyújt azoknak, akik gyászolnak és szenvednek a trauma hatásaitól. Ez magában foglalja a jeruzsálemi gyermekek ellátását, a tartósan hajléktalanok gondozását Tel-Avivban, a sebesültek kórházi látogatását, az Újszövetség héber nyelvű példányainak kézbesítését azoknak, akik ezt kérik; valamint bibliaórák és imaórák tartását azon katonák és mások számára, akiknek lelki támogatásra van szükségük.

Hogyan szolgáljátok az Izraelen kívüli zsidó közösségeket?

New Yorkban, Los Angelesben, Londonban, Berlinben, Sydneyben és még több világvárosban adunk szállást az ott rekedt izraeli családoknak; valamint rendezvényeket és támogató csoportokat hozunk létre azok számára, akik a veszteség okozta szívfájdalommal küzdenek. Segítünk mozgósítani a keresztényeket szerte a világon, hogy szolidaritást vállaljanak a zsidó néppel, és harcoljanak az antiszemitizmus ellen.

Hogyan tudnék én is tenni valamit?

Ha zsidó származású vagy, segíthetsz felhívni a figyelmet arra, hogy mi történik Izraelben, és mit tapasztalsz zsidó emberként. Felszólalhatsz az antiszemitizmus ellen. Kereshetsz olyan lehetőségeket, amelyekkel szolidaritást vállalhatsz más zsidó emberekkel ezekben az időkben, és segíthetsz inspirálni és felkészíteni nem zsidó barátaidat arra, hogy támogassák Izraelt és a zsidó népet. Ha Jesuában hívő ember vagy (zsidóként vagy nem zsidóként), gondoskodhatsz arról, hogy a helyi egyházad vagy gyülekezeted megfelelő forrásból tájékozódjon, és kész legyen aktívan segíteni. Bátorítsd a lelkipásztorodat, hogy hívja fel a helyi rabbikat, és ajánlja fel támogatását. Javasold, hogy a gyülekezeted tegyen közzé valamit a weboldalán és a közösségi médiafelületeken, hogy megmutassa támogatását. Szervezz ima-estet Izraelért, és mozgósítsd barátaidat, hogy imádkozzanak és adakozzanak a segélyezési erőfeszítésekre. Esetleg önkéntes munkát vállalhatsz egy helyi zsidó szervezetnél. És mindenképpen keresd meg zsidó barátaidat, fejezd ki törődésedet és támogatásodat – ez sokat számít. Illetve támogathatod azt a fontos munkát, amelyet szervezetünk végez a jelen helyzetben: azzal, hogy az ügynek dedikált adományt adsz.

Ti a palesztinok ellen vagytok?

Nem. Valójában egyaránt nyújtottunk létfontosságú segítséget a palesztinoknak és az izraelieknek. Mélységesen elszomorít bennünket minden ártatlan élet elvesztése. Imádkozunk a valódi béke eléréséért – és mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy kielégítsük a körülöttünk lévő létfontosságú szükségleteket.

A Hamász nem egyszerűen a saját népének felszabadításáért harcol? Nem jogos-e a támadásuk?

A Hamász célja nem az általuk kormányzott nép jóléte, hanem az iszlám vallás erőszakos eszközökkel történő globális terjesztése. A Hamász antiszemita propagandát népszerűsít, és világszerte arra szólítja fel a muszlimokat, hogy öljenek zsidó embereket. Szilárdan hiszünk abban, hogy minden embernek fel kell emelnie a szavát az ilyen nyílt rasszizmus ellen, amely az október 7-i terrortámadásokhoz hasonló erőszakot táplálja. Nem hisszük, hogy a Hamász víziója képviseli az egész palesztin nép törekvéseit. Imádkozunk azért, hogy a gonosztevőkkel szemben igazságot szolgáltassanak, és hogy béke jöjjön létre.

Hogyan állhatok ki Izrael mellett mindannak fényében, amit a hírekben vagy a közösségi médiában hallok?

Azok számára, akik nem élnek a válság kellős közepén, és nem első kézből tapasztalják meg a valódi helyzetet – az Izraelben és Gázában történtekről alkotott perspektívájukat a hírekben vagy a közösségi médiában látott narratívák alakítják. Mindannyiunknak szem előtt kell tartanunk, hogy a médiumok üzleti vállalkozások, és mint ilyenek, gyakran szenzációhajhász és manipulatív retorikát tesznek közzé. A közösségi médiát inkább a vírusszerűen terjedő tartalmak, mintsem a pontosság vagy hitelesség vezérli. Mindenkit arra bátorítunk, hogy végezzen saját kutatásokat, tájékozódjon többféle megbízható forrásból; a hírek és a közösségi média fogyasztása során pedig nagy körültekintéssel járjon el. Missziónk nem foglal állást abban, hogy a világ országai milyen külpolitikát folytatnak. Arra összpontosítunk, hogy továbbítsuk a Jesua üzenetéből fakadó reményt és szeretetet, és hogy minden elérhető eszközzel segítsünk a szenvedőkön.

Miért engedi meg Isten ezt a fajta gonoszságot és szenvedést?

Egy megromlott világban élünk. Ennek nem így kellene lennie – a gyász, a fájdalom és a traumák súlya ezt bizonyítja. De amikor Isten az embernek szabad akaratot adott, az azt jelentette, hogy használhatjuk azt: a szeretet és a gyűlölet gyakorlására egyaránt. De Ő nem szemléli passzív kívülállóként a gonoszságot – sőt, éppen az ellenkezőjét tette. Szembeszállt a gonosszal a Fia, Jézus által – aki azért jött a világba, hogy szenvedésével és halálával véget vessen az igazságtalanság és az elnyomás körforgásának, sőt: magát a halált is legyőzze. Azok, akik ismerik és szeretik Őt, megtapasztalhatják ezt a reményt és a félelemtől való szabadságot még a gonoszság közepette is.

Hogyan látjátok ezt a konfliktust bibliai szempontból?

Ahhoz képest, hogy a zsidó nép a világ népességének mindössze 2 százalékát teszi ki, régóta aránytalanul sok gyűlöletet tapasztal. És ez nem véletlen. A Biblia keretet ad ahhoz, hogy a közelmúlt eseményeit is az Isten és a Sátán közötti ősi konfliktus részeként értelmezzük. Isten a szavát adta, hogy a zsidó nép fenn fog maradni; és a Sátán azzal, hogy a történelem során az embereket a zsidó nép elpusztítására uszítja, azt igyekszik elérni, hogy Isten hazugnak bizonyuljon. Isten ígéretet tett a zsidó népnek: „Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (1 Mózes 12:3). A Sátán és mindazok, akik az ő gonosz tervéhez csatlakoznak, Isten átka alatt állnak. Ami Izrael földjét illeti, Isten ezt mondta: „Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek.” (1 Mózes 17:8). A világmindenség Teremtője mellett állunk, és hiszünk az Ő ígéretében, miszerint Ő mindvégig megőrzi a zsidó népet (Jeremiás 31:35–37; 33:25–26).

A jelenleg zajló események azt jelzik, hogy elérkeztek a „végidők”?

Bár nem tudjuk, hogy Jézus mikor tér vissza, de azt tudjuk, hogy napról napra közelebb kerülünk hozzá. A mi feladatunk egyszerűen az, hogy életünkkel Istent szolgáljuk, amíg ez az idő el nem jön. Már a mostani események előtt is növekedett a globális antiszemitizmus. Miközben egy új korszak bontakozik ki a szemünk előtt Izraelben, illetve a helyi közösségeinkben és a közösségi médiában – várakozással tekintünk az Úrra. Tudjuk, hogy Izrael Istene soha nem hagy el minket, és nem fog cserben hagyni bennünket. Ő vigyáz Izraelre: nem szunnyad és nem alszik. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de van hitünk. Isten hűségesen őrzi népünket, mindvégig megtart bennünket.