Kik azok a messiási zsidók?

Zsidók Jézusért  | 2021 Április 21.

Kik azok a messiási zsidók?

A ’messiási zsidók’ kifejezés sokak számára fából vaskarikának tűnik: váratlan, meglepő és elsőre akár zavarbaejtő. Azonban, az a Jesuába (Jézusba), zsidó Messiásunkba vetett hit, ami teljesen megváltoztatta az életünket, szilárd történelmi alapokkal rendelkezik. Bár a zsidó közösségben talán szokatlan helyet foglalunk el, hitünk épp a gyökerekhez kapcsolódó folytonossága révén hangsúlyozza a rendeltetésünket:  – a zsidó nép tagjaiként arra lettünk kiválasztva, hogy az emberiség számára reményt hozzunk.

Ha csak begépeljük a Google keresőbe, hogy “kik azok a messiási zsidók?”, rengeteg téves információt találunk. Ezeket a tévhiteket viszont jelentőségteljes kérdésekké formálhatjuk, amelyek segítségével kibogozhatjuk a messiási zsidók történetét, és azt, hogy milyen szerepet töltenek be a szélesebb zsidó közösségben. Valójában, az egész világon vannak egyre növekvő messiási zsidó csoportok. Mit hisznek és hogyan gyakorolják hitüket?

A messiási zsidó hitnek az ókorra visszanyúló zsidó gyökerei vannak

Jesuát Messiásként követő zsidó emberekről Kr. u. 30-ig visszavezethető bizonyítékok vannak. Jesua első követői mind zsidók voltak, akárcsak  az Újszövetség írói.

Az első messiási zsidó közösséget négy zsidó férfi vezette: Jesua testvére, Jakov; a kapernaumi Simon; Gamáliel rabbi tanítványa, Saul és  a bethsaidai Johanan. Ezek az emberek hithű zsidók voltak. A többi zsidó Jesua-hívővel együtt naponta háromszor imádkoztak és áldoztak a Templomban, rituális étkezéseken vettek részt együtt, Sabbatkor a zsinagógákban gyűltek össze, megtartották a zsidó szertartásokat és ünnepeket, a Templomban találkozva szombat esténként pedig meghallgatták a tanítást, és bátorították egymást. A Jesuát eredetileg követők mellett több kohan (pap) és farizeus szintén elfogadta Messiásnak.

Ezeket a Jesuát követő zsidókat évszázadokon keresztül különböző dokumentumok “nocrimként”, azaz nazarénusokként, említik, ami egy elfogadott vallási csoport volt.

Euzébiusz, az ókori történetíró feljegyezte, hogy Júdás unokáit (Jesua unokaöccsének fiait), Jakabot és Zokert egyszer kihallgatta Domician római uralkodó dávidi örökségüket illetően.

A második században a Talmud a kfar sakhnini Jákobot “min” (eretnek) elnevezéssel említi, aki Eliézer rabbival eretnek témájú, azaz “minuth” beszélgetést folytatott. Amikor később a rabbit letartóztatták eretnekség vádjával, ő meg volt győződve, hogy erre a beszélgetésre volt visszavezethető a vád, és Jákobról úgy beszélt mint “talmidei Jesu ha’Nocri” (a názáreti Jézus tanítványa).

Epifánusz, egy korai keresztény történész ír nazarénus közösségekkel való találkozásairól a negyedik század során.

Jeromos, a római dalmát provinciából származó keresztény pap említi, hogy nazarénus irodalmat is tartalmaz a cézáreai könyvtár, valamint Ágostonnak is ír róluk Kr. u. 404-ben. Ebből a levélből kiderül, hogy a názárénusok jelen voltak az összes keleti zsinagógában, és bár hitvallásuk megalapozott és józan, mégis Jeromos szerint “egyszerre szeretnének zsidók és keresztények lenni, de mégsem tartoznak egyik csoportba sem”.

 Mi történt az ókori messiási zsidókkal?

A níceai zsinat Kr. u. 325-ben megpróbálta egységesíteni az egyházat. Sajnos, a keresztény antiszemitizmus már ez előtt is megjelent, de Níceában törvényerőre emelkedett. Nem hívtak meg zsidó püspököket a zsinatra. A Pészach ünnepét lecserélték a Húsvétra, és a sabbati pihenőnapot áttették vasárnapra. Konstantin császártól származik az idézet: “Ne közösködjünk semmiben ezzel a megvetnivaló zsidó csürhével, hiszen mi egy más utat kaptunk a mi Megváltónktól”.

A végzetes zsinat után a messiási zsidók előtt három választás állt: beolvadnak a gyülekezetbe, és feladják zsidó identitásukat, visszatérnek a zsinagógáikba, és megtagadják Jesuába vetett hitüket, vagy mindkét intézménytől elkülönülve találkoznak. A sok korabeli egyházvezető folyamatos antiszemitizmusából ítélve valószínűleg mindhárom irányba léptek a messiási zsidók közül. Azokról, akik titokban folytatták jézusi zsidó hitük gyakorlását, nem sok feljegyzés maradt, de néhány töredék mégis előfordul.

A messiási zsidó hit újraéledése

Az 1800-as évek közepén sok kelet-európai zsidó Jézusban a Messiásban való hitre jutott. Ezek között volt Joseph Rabinowitz, aki megalapította az első modern messiási zsidó zsinagógát. Egy másikuk, Carl Schwartz pedig a Zsidó-Keresztyén Szövetséget, a brit messiási zsidók hálózatát. Talán a legbefolyásosabb ezek között az úttörők között Jechiel Cvi Lichtenstein volt, egy moldáviai zsidó tudós, aki újszövetségi kommentárt írt mélyen zsidó szemszögből. Ezek az úttörők előkészítették, kitaposták az utat, hogy Jesua zsidó módon való követése újraéledjen a XX. században.

A zsidó Jesua-követők két generációja nőtt fel a két világháború idején és a Holokauszt alatt. Mire a mozgalmas 60-as évek beköszöntöttek, egy mély szellemi ébredésre került sor. Nagyon sok zsidó fiatal jutott arra a meggyőződésre, hogy Jesua volt a megígért Messiás. Nem tűnt számukra ellentmodásosnak Jesuában hinni és ugyanakkor ragaszkodni zsidó hitük és kultúrájuk értékeihez. “1972-ben a Zsidó-Keresztyén Szövetség egyik konferenciáján fiatal zsidó hívők egy csoportja megszavazta, hogy a szervezetük nevét az Amerikai Messiási Zsidók Szövetségére (Messianic Jewish Alliance of America – MJAA) változtassák. Meghatározásuk szerint ők Messiás-hívő zsidók, nem pedig zsidó keresztények, azaz a Messiás-hívő zsidó hitgyakorlattal, nem pedig a zsidókként gyakorolt kereszténységgel azonosultak.”

Ez a fontos megkülönböztetés inspirálta az új generációt, hogy szándékosan és büszkén kifejezzék zsidó identitásukat Jesuába vetett hitükkel együtt.

Napjaink messiási zsidó hívői

A Jézusban hívő zsidók manapság különböző megnevezéseket használnak magukra. Egyesek a “messiási zsidó” kifejezést preferálják, mások inkább azt mondják, hogy a “messiási zsidósághoz tartoznak”, vagy “zsidó keresztyénként” mutatkoznak be.

Tekintet nélkül megnevezésükre és hogy hogyan gyakorolják hitüket, ezek az emberek tulajdonképpen Jézus zsidó követői, csakúgy, mint az első évszázadban élők voltak. Vannak közülük, akik résztvesznek olyan szolgálatokban, mint amilyet például a Zsidók Jézusért végez, amely Jesuát a zsidó közösségen belül Messiásként bemutató non-profit szervezet. Mások vagy messiási közösségbe vagy keresztény gyülekezetbe járnak (néha mindkettőbe). A messiási közösségek közül vannak, amelyek a Messiási Zsidó Közösségek Uniójának (Union of Messianic Jewish Congregations – UMJC) vagy az Amerikai Messiási Zsidó Szövetségnek (Messianic Jewish Alliance of America – MJAA) tagjai.

Több mint 350.000 messiási zsidó hívő van világszerte, “akik saját gyülekezeteikbe járnak, ebből kb. 20.000 Izraelben”. A legtöbb messiási zsinagóga és gyülekezet Sabbat napján tartja heti alkalmukat, megünneplik a zsidó ünnepeket és Tóra-olvasó alkalmakat is tartanak. Amellett, hogy a Tanakh-ból olvasnak, vallják, hogy az Újszövetség is ugyanolyan tekintéllyel bír. Egyes gyülekezetek a tradicionális liturgiát modern dicsőítő énekekkel párosítják. Mások vagy az egyik, vagy a másik vonalat követik. Csakúgy, mint a szélesebb zsidó közösségben, a messiási zsidók között is megfigyelhető, hogy különböznek a szertartások, de minden egyes gyülekezet Jesuába, a Messiásba, Isten Fiába vetett hitet hirdeti és a zsidó életvitellel összeegyeztethetőnek tartja ezt.

A kortárs messiási zsidó élet

Tehát kik is azok a messiási zsidók? Mi egy erős zsidó identitással és történelemel rendelkező csoport vagyunk. Nem szégyelljük, sőt, megtiszteltetés számunkra, hogy ezt az örökségünket abba a Jesuába vetett hitünkkel együtt élhetjük meg, aki tökéletes életet élt, hogy békét hozzon az emberiség és Isten között tanításai, halála és feltámadása által. Hisszük, hogy vissza fog térni mint Messiás-Király, és mindent helyre fog állítani.

Elköteleztük magunkat, hogy a Jesuába vetett hit tovább terjedjen és zsidó mozgalomként tovább növekedjen a jövőben.

Abram Poljak, a messiási mozgalom egyik híres úttörője mondta: “ha Jesua a Messiás és a zsidók Királya, akkor a messiási zsidó mozgalom korunk legfontosabb eseménye, a változás szelének szimbóluma”.

_______________

Források

  1. Jakab (Jákob) József fia, Jézus féltestvére.
  2. Simon Péter ( a zsidó hagyományban Simon Kéfás, Jóna fiaként ismert), Jézus tanítványa.
  3. Tarzuszi Pál, eredeti héber neve Saul
  4. János, Zebedeus fia
  5. Apostolok cselekedetei 3:1; 10:9; 16:13; 16; 24:11, 17-18
  6. Apostolok cselekedetei 2:42, 46
  7. Lukács 4:16; Apostolok cselekedetei 13:14; 17:1, 10
  8. Apostolok cselekedetei 2:1, 46; 16:1-3; 18:18; 20:6, 15-16; 21:17-26; 21:17-26; 26:5; 27:99; 1 Korintus 5:8; 6:8
  9. Apostolok cselekedetei 5:12; 20:7
  10. Apostolok cselekedetei 6:7; 15:5
  11. Arthur Cushman McGiffert, “Church History–Book III,” Eusebius’ Ecclesiastical History (Pantianos Classics, 2018), 53-54.
  12. https://en.wikipedia.org/wiki/Jacob_the_Heretic.
  13. “Avodah Zarah,” Talmud,16b–17a.
  14. David J. Rudolph and Joel Willitts, eds., chap. 1, note 1 in Introduction to Messianic Judaism: Its Ecclesial Context and Biblical Foundations (Grand Rapids: Zondervan, 2013), Kindle loc. 708.
  15. https://www.newadvent.org/fathers/30113.htm.
  16. https://www.newadvent.org/fathers/1102075.htm.
  17. Louis Goldberg, God, Torah, Messiah: The Messianic Jewish Theology of Dr. Louis Goldberg, ed. Richard A. Robinson (San Francisco: Purple Pomegranate, 2009), 128.
  18. https://www.jewishvoice.org/read/blog/history-messianic-judaism.
  19. https://ffoz.org/discover/messianic-luminaries/the-old-rebbe-yechiel-tzvi-lichtenstein.html.
  20. https://jewsforjesus.org/jewish-resources/messianic-jews-a-brief-history.
  21. https://www.jewishvoice.org/read/blog/history-messianic-judaism.
  22. https://ffoz.org/discover/messianic-luminaries/the-authentic-zionists.html.

Szívesen olvasnál még
ehhez hasonló cikkeket?

Iratkozz fel hírlevelünkre!