Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy Jézus a Messiás?

Melyek tehát a Messiás személyazonosságát hitelesítő adatok?

A héber Biblia és a zsidó bölcsek részletesebben jellemzik a Messiást, mint azt sokan gondolnák. Ezen írásokból megismerhetjük a származását, születési helyét, érkezésének időpontját és egyéb ismertetőjegyeit. Ezek a hitelesítő adatok lehetővé teszik számunkra, hogy azonosítsuk a Messiást – és felismerjük az álmessiásokat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül csak néhányat sorolunk fel. A korai rabbik és bölcsek is felismerték, hogy ezek a szakaszok mind a Messiásra vonatkoznak.

• A Messiás Betlehemben fog születni: Mikeás 5:1

• A Messiás Júda törzséből fog származni: 1 Mózes 49:10

• A Messiás szamárháton fog bevonulni: Zakariás 9:9

• A Messiást halálra fogják kínozni: Zsoltárok 22

• A Messiás a II. Szentély lerombolása előtt fog eljönni: Dániel 9:24–27

• A Messiás Dávid király leszármazottja lesz: 2 Sámuel 7:12–16

• A Messiás életét sajátos mozzanatok jellemzik, beleértve a szenvedést, a letartóztatását és tárgyalása alatti hallgatását, a halálát, egy gazdag ember sírjában való eltemetését és feltámadását: Ézsaiás 52:13–53:12

A származását, a születési helyét és idejét és az életstílusát tekintve Jézus személye mindenben egyezett a héber Írások messiási elvárásaival. Ennek a beteljesedésnek a leírása megtalálható az Újszövetségben. De még sok más tényező játszik közre  abban, hogy további bizonyítékokat lássunk Jézus messiási létére vonatkozóan.

„Ha Jézus soha nem állította volna, hogy ő a Messiás, akkor miért fáradnánk azzal, hogy megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ő a Messiás?”

Először is, ő magáról állította, hogy Ő a Messiás! Amikor egy asszony azt mondta neki, hogy „Tudom, hogy a Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik)”, azt válaszolta, hogy „Én vagyok az, aki veled beszélek.” (János 4:25–26). Önmagában ez természetesen nem bizonyít semmit. De ha Jézus soha nem állította volna, hogy ő a Messiás – akkor miért fáradnánk azzal, hogy megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ő a Messiás? Jézus saját kijelentései alapozzák meg a további bizonyítékokat.

Ha ezek a „bizonyítékok” a héber Szentírásban olyan egyértelműek – miért nem hitt a legtöbb zsidó ember Jézusban?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, fontos látni azt, hogy Jézus korában a messiási reménység az emberek fejében túlzottan is politikai színezetet kapott: Róma zsarnokságától akartak megszabadulni. Habár az Írás beszél mind a Messiás szenvedéséről, mind győzelméről is, (a római elnyomás miatt) személyének a győztes aspektusa sokkal inkább meghatározóvá vált az átlagemberek fejében. A Messiásnak ez az „aszimmetrikus képe” maradt meg a köztudatban – és a messiási reménység egyre inkább politikai reménységgé torzult.

Ez nem jelenti azt, hogy minden zsidó elutasította volna Jézust. Épp ellenkezőleg, Jézus összes első követője zsidó volt. Valójában a kortárs és későbbi rabbik is tisztában voltak sok messiási próféciával, amelyekről a keresztények azt állították, hogy Jézus betöltötte. Például a talmudista rabbik az Ézsaiás 53. fejezetéről azt mondták, hogy a Messiásról szól – a középkorra azonban akkora nyomás került azokra, akik ezt a próféciát Jézusra vonatkoztatták, hogy Rashi, a legnagyobb középkori Biblia-tudós újraértelmezte a fejezetet: azt mondta, hogy a rész Izrael népére utal. Habár ez a nézet csak a középkor óta terjedt el, ezt az értelmezést vallja ma is sok zsidó tudós.

Mi különbözteti meg Jézust más Messiás-jelöltektől?

A zsidó történelem során mindig voltak hamis messiások. A legismertebbek közé tartozott Bar Kokhba, aki felkelést vezetett Róma ellen (i. sz. 132–135); és Sabbataj Cvi, egy önjelölt messiás a XVII. században.

Bar Kokhba felkelése idején a zsidó történelem egyik leghíresebb alakja, Akiva rabbi „Messiáskirálynak” kiáltotta ki őt. Sajnos Bar Kokhba, Akiva és több ezer zsidó meghalt i. sz. 135-ben, amikor a rómaiak megrohamozták Bétár erődítményét.

Sabbataj Cvi viszont önjelölt messiás volt. A XVII. századi Európában virágzó sabbatista mozgalom a köznép és a rabbik körében egyaránt elterjedt. Amikor azonban 1666-ban a török szultán letartóztatta Sabbataj Cvit – ő inkább áttért az iszlám hitre, minthogy szembenézzen a halállal. Korábban is tévedtünk már tragikusan, így nem meglepő, hogy kemény bizonyítékokat kell keresni a Jézusban való hit mellett.

„Jézus élete szöges ellentéte a hamis messiásokénak”

Jézus élete szöges ellentéte a hamis messiásokénak – és azt mutatja be nagyon pozitívan, amit a Messiástól várnánk. Jézus sok csodát tett, gyógyított, teljességet hozott az emberek életébe, megbocsátott bűnöket, helyrehozott kapcsolatokat. Sabbataj Cvivel ellentétben: Jézus hithű zsidó módjára megtartotta a Mózes Törvényét. S bár Jézus is meghalt, de – Bar Kochbával ellentétben – Ő feltámadt!

Jézus feltámadt

A bizonyítékok harmadik része a feltámadás, és talán ez támasztja alá a legmeggyőzőbben Jézus kijelentéseit. Érdekes, hogy pár évvel ezelőtt egy izraeli tudós, Pinchas Lapide, írt egy könyvet, mely a zsidó közösség egy részének felkeltette a figyelmét. Lapide azt írta, hogy Jézus feltámadása a lehetséges tartományán belül van. Azzal érvelt, hogy a héber Írásokban több példa is van arra, hogy emberek visszajöttek a halálból. Akkor Jézus miért ne térhetett volna vissza? Sajnálatos módon, Lapide nem említi meg, hogy Jézus feltámadása sokkal messzebb megy, mint a többi említett feltámadás; és nem kapaszkodik abba a ténybe sem, hogy Jézus a saját feltámadását megjövendölte, amely érvényesítette a messiási mivoltáról tett kijelentését is.

A történelem során számos történetet felhoztak, amivel próbálták kimagyarázni a feltámadást, akár nem-történelmi („Sosem történt meg”), akár nem-természetfölötti („A következőképpen történt”) okokkal érvelve. De ezek a magyarázatok nem voltak sikeresek. Nézd végig te is a lehetőségeket, és gondold át, melyiknek van értelme.

– A római hatóság ellopta volna Jézus testét a sírból?
Akkor miért nem hozták elő, amikor elterjedt az a hír, hogy Jézus feltámadt?

– Vagy lehetséges, hogy a tanítványok lopták el.
De egy ilyen kitaláció előidézhet-e ekkora változást a magatartásukban? Három nappal korábban reménytelenek, kiábrándultak, csalódott idealisták voltak, akik elvesztették az a reményüket, hogy Jézus egy új világrendet fog elhozni; lehetséges-e, hogy egy hazugság, amiről tudták, hogy az, olyan bátorsággal és reménnyel ruházza fel őket, hogy képesek a hivatalos üldözéssel szembenézni, és ilyen magas erkölcsi mérce szerint élni?

– Jézus talán sosem halt meg, csak elájult a kereszten, és a sírban magához tért.
Ezt az ötletet Hugh Schonfield: A pészáchi összeesküvés (The Passover Plot, 1965) c. könyve tette népszerűvé. A szerző figyelmen kívül hagyta a tényt, hogy a rómaiak átszúrták Jézus oldalát, ami egészen biztosan halált okoz. Valószínűleg több római katona őrizte a sírt, és egy óriási kő zárta el a sír bejáratát. Egyszerűen nem lehetséges, hogy Jézus magához térése után el tudott volna menekülni, hogy aztán szkeptikus szemtanúk százait meggyőzze, hogy Ő örökre legyőzte a halált!

– Vagy ez egy tömeghallucináció volt?
Akkor ez olyasfajta hallucináció lehetett, amit nagyon sok különböző ember különböző helyen látott. Egy ember talán meg tud téveszteni egy másikat, de 500 embert vajon be lehet-e csapni? S a hallucinációra nem jellemző módon, a feltámadott Jézus megjelenései olyan hirtelen maradtak abba, mint ahogy elkezdődtek: 40 nappal a feltámadás után!

Az egyetlen kielégítő magyarázat, hogy a feltámadás valóban megtörtént, ahogy ez le is van írva. S ha ez így van, akkor ez elég ok arra, hogy elfogadjuk Jézus messiási mivoltát.

Jézus átformálja az emberek életét

Végezetül: Jézus átformálja az emberek életét; békességet, örömet, célt ad az emberek létének, mivel engesztelést szerez a bűnért, és megbékéltet Istennel. A benne való hiten kívül nincs alapja az igazi békességnek és életcélnak. A Zsoltárok 58:4 azt írja, hogy a „pártütők a bűnösök, már amikor világra jönnek”. Ez az Istentől való elfordult, eltávolodott állapot Jézus békéltető szolgálatán keresztül helyreáll mindazok számára, akik hisznek benne. Összegezve, a héber Biblia és az Újszövetség objektív bizonyítékai, valamint a saját életünk szubjektív megtapasztalása alapján úgy gondoljuk, hogy bőséges bizonyíték van arra, hogy Jézus valóban az volt, akinek mondta magát: Izráel Messiása!