O

Megünnepelte a Hanukát, a fény ünnepét

Azt mondta: Én vagyok a világ világossága. 1

Fények, öröm, buli, ajándékok, fánk, trenderli… – ki ne tudná, melyik ünnep ez? Persze, hogy a Hanuka! Minden gyerek várja, és még a felnőttek is örülnek neki. A nagy készülődés után minden nap eggyel több gyertya ég, és tudjuk, hogy csak az utolsó napon jön el a teljesség – addig minden hiányos. Még ha a Peszachról meg is feledkezünk, vagy a Jom Kippurról, a Hanukát akkor is megtartjuk, annyira tele van örömmel, élettel, ragyogással. Milyen kár, hogy a Tanakhból kimaradt! De azért egy rendes zsidó ember, akinek fontos az identitása, az megünnepli, és kész.

Jesua igazán rendes zsidó ember volt – ő is megtartotta a Hanukát. Persze, akkor még mások voltak az ünnepi szokások – ablakba helyezett gyertyácskák helyett maga Jeruzsálem ragyogott, fényben úsztak az esti utcák, és az emberek a római elnyomás alóli szabadulást várták. Mint minden zsidó ünnepnek, ennek is több neve volt, és van a mai napig. A ’fény ünnepe’ kifejezés, emlékeztet arra az egy napra való megszentelt olajra, amely nyolc napig égett a Templomban; a Hanuka, vagyis a ’templomszentelés ünnepe’, mely a makkabeusok vezetésével vívott szabadságharc után a Templom megtisztításáról és felszenteléséről beszél. Jesua korának vallásos zsidósága ilyenkor felment a jeruzsálemi Templomba ünnepelni. És ugyan mit olvasunk Jesuáról az egyik Evangéliumban?

Amikor eljött a templomszentelés ünnepe, Jeruzsálemben tél volt. Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt. 2

Jesua hűséges volt az Örökkévalóhoz, és népéhez, így komolyan vette ezt az ünnepet is. Tanított a templomban, válaszolt a kérdésekre, s tanítása kihívást jelentett a hallgatóságnak: hiszed, vagy nem? Követsz, vagy elhagysz? Mert szavai nem egy langyos erkölcsi tanítást hordoztak, vagy az Örökkévaló titkairól szóló követhetetlen elmélkedést, hanem világosságot gyújtottak a szívekben bűnről és tisztaságról, törvényértelmezésről és irgalomról, az Örökkévaló szent, igazságos, és mégis szerető, kegyelmes voltáról. Világosságot gyújtottak és döntésre hívtak, mert Jesua maga a világosság. Mégpedig az a világosság, amelyről Jesájá (Ézsaiás) prófétált:

… azt mondta [az Örökkévaló]: csekély az, hogy nekem szolgám légy, hogy föltámaszd Jákob törzseit és hogy Izrael megőrzötteit visszatérítsed; tehát teszlek nemzetek világosságává, hogy segítségem a föld végéig érjen! 3

Egy alkalommal a templomban tanítva ezt mondta magáról:

Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. 4

Persze, magáról az ember sok mindent mondhat, de nála a cselekedetek is aláhúzták ezt az állítását. Leprásokat gyógyított meg, és küldte őket a Tóra alapján a paphoz, hogy bemutassák magukat. Halottakat támasztott fel – akár négy napja eltemetett halottat is – százak szeme láttára. Vakon született embernek nyitotta meg a szemét, hogy életében először felragyogjon számára az Örökkévaló világossága. Olyan csodákat tett, melyeket senki más előtte – melyekről a rabbik azt tanították, hogy csak a Messiás lesz rá képes. Igen, Jesuának nemcsak a szavai, hanem a tettei is világosságot hoztak!

De mit is jelent ez a számunkra? Az Örökkévaló kezdetben, mikor a földet megalkotta, s az még kietlen és puszta volt, a mélység színe fölött sötétség volt, s Szelleme lebegett a vizek színe felett, kimondta az első teremtő mondatot: „Legyen világosság!” És lett. 5 Ebben a világosságban teremtette az embert, mi erre a világosságra születtünk. Akkor vagyunk „otthon” a világban, ha az Örökkévaló világosságában járunk. Több ez a világosság a puszta fénynél – a magyar nyelv is jól kifejezi ezt. Lehet ragyogó a tekintetünk, világos a beszédünk, a logikánk, az előírás… Világosnak nevezzük mindazt, ami tiszta, érthető, átlátható, követhető. Amiben nincsen hazugság, és félrevezetés. Amikor tudjuk, hogy minden rendben van. Bölcseink ezt az állapotot nevezték az Örökkévaló igazi ’Salom’-jának. Több ez, mint békesség. A teremtett rend helyreállása.

De miért nincs ez velünk most? Miért hiányzik? Mert elszakadtunk az Örökkévalótól a bűn miatt, és el kellett hagynunk az Éden kertjét. Mert „rossz oldalon” születtünk, és automatikusan működésbe lép bennünk a bűnre való hajlam, és igen, megtesszük azt is, amiről tudjuk, hogy helytelen. Bűnösök vagyunk, és ez sötétségben tart bennünket. És nem zseblámpára, vagy reflektorra van szükségünk, hanem magára a Fényre, a világ Világosságára. Az üzenet egyszerű:

„Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekesszük az igazságot. Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. 6

Szeretnéd megismerni a Világosságot? Írj nekünk, vagy beszélgessünk!

Kozma Boglárka


1 János evangéliuma 8:12 (Bibliatársulat Új Fordítás)
2 János ev. 10:22 (Bibliatársulat Új Fordítás)
3 Ézsaiás (Jesájá) 49:6 (IMIT fordítás)
4 János ev. 8:12 (Bibliatársulat Új Fordítás)
5 1Mózes (Berésit) 1:1-3 alapján (IMIT fordítás)
6 János 1. levele 1:5-9 (Bibliatársulat Új Fordítás)

T

Halálra adta életét és sokak bűnét hordozta

Bővebben
L

Izrael Messiásának nevezik

Bővebben
S

A nép, mely sötétségben járt, nagy világosságot látott

Bővebben
G

A zsidók királyának hívták

Bővebben

Ha szeretnéd elfogadni Jézust Megváltódnak, ez a kis hanganyag segíteni fog:  

Vagy kattints ide, ha nem tudod meghallgatni.