Igaz történet alapján

Az 1970-es és 80-as évek fordulóján Lee Strobel ateista oknyomozó riporter élete egyik legnagyobb kihívását fogadta el: a kereszténység megcáfolását. A nyomozás kezdetén a következő tanácsot kapta: „Ha valaki meg akarja cáfolni a keresztyén hitet, akkor tulajdonképpen Jézus feltámadását kell megcáfolnia. Ha ez sikerül, akkor az egész keresztyén koncepció kártyavárként hullik szét.” Strobel tehát a létező összes szempontból megvizsgálta Jézus feltámadásának történelmi és orvostudományi hitelességét. Nem ő volt az első, aki ebbe a fába vágta fejszéjét, így ő már számos olyan létező teóriát tudott átvilágítani, amelyek Jézus feltámadásának tényét próbálták kimagyarázni. Lássuk az érveket és ellenérveket a feltámadással kapcsolatban.

A feltámadás-történet – hogy is volt?

Előtte azonban érdemes tömören összefoglalni, hogy az újszövetségi evangéliumok alapján – nem pedig városi legendák szerint –, hogyan is történt a keresztre feszítés és a feltámadás. Egész Jeruzsálem a zsidó népünk egyik legfontosabb ünnepének fő mozzanatára: a pészachi bárányok feláldozására készült – miközben Jézust a római katonák borzasztó korbácsolások és verések után a Golgotára kísérték, és keresztre feszítették két másik elítélttel együtt.

A halálát megelőző három órában sötétség támadt, majd amikor kiadta a lelkét és meghalt, földrengés támadt, és a nagy templom kárpitja felülről lefelé kettészakadt. Jézus haláláról a katonák az oldalába szúrt dárdával győződtek meg: a sebből szétvált vér és víz folyt ki. Egy gazdag zsidó ember, Arimatiai József – aki hitt Jézusban –, kikérte a testét, és elhelyezte a saját magának fenntartott sírban. Mivel a zsidó főemberek, akik nem hittek Jézusban, emlékeztek, hogy Jézus megjövendölte a feltámadását, római katonákat kértek a sírhely lepecsételésére és folyamatos őrzésére ezzel az indokkal: „nehogy az ő tanítványai odamenvén éjjel ellopják őt, és azt mondják a népnek: feltámadott a halálból…” (Máté 27:64).

Jézus három napot és három éjszakát töltött a sírban. Amikor a sabbat kimenetele után a magdalai Mária és egy másik Mária elmentek megnézni a sírt, nagy földindulással egy angyal elgördítette a több tonnás követ a bejárat elől, és bejelentette a nőknek, hogy Jézus feltámadt. A római katonák halálra rémültek, majd néhányan közülük jelentették a történteket a főpapoknak – akik lefizették őket, hogy ezt mondják az embereknek:

„Tanítványai odajöttek éjjel, és ellopták őt, mialatt mi aludtunk.”

Máté 28:13

Megígérték nekik, hogy ha Pilátus elé kerül a dolog, akkor kimentik őket. Az ezt követő 40 napon át pedig Jézus több ízben megjelenik tanítványainak – sőt egy alkalommal 500 embernek, akik közül többen még Pál apostol működése alatt is éltek.

A leghíresebb ellenérvek

A történet tehát egész részletesen tárul elénk, és számos ponton nyújthat lehetőséget kérdésekre. Az első megjegyzés az, hogy nem is az a kérdés, hogy üres volt-e a sír, hanem az, hogy mi történt a testtel. Hiszen a sír ürességét maguk Jézus ellenségei ismerik be azzal, hogy a test ellopásával vádolták a tanítványokat. Nézzük a legnépszerűbb teóriákat és ellenérveket.

1. A testet ellopták a tanítványok

Az evangéliumi beszámoló alapján a főpapok is ettől tartottak – sőt a feltámadás után ezt a történetet próbálták elterjeszteni, azt állítván, hogy a római őrök elaludtak (Máté 28:11–15). Miért lehetetlen az, hogy bárki is ellopja a testet egy római őrökkel őrzött, lepecsételt sírhelyről? A római katonák rendkívül jól képzettek voltak, és szigorú rend szerint működtek, akik nem követnek el olyan amatőr hibát, hogy elaludjanak. Ráadásul mind egyszerre? De még ha így is történt volna, megmosolyogtató elképzelni, ahogyan beszámolnak arról, hogy tudni vélik, kik lopták el a testet – miközben ők épp aludtak.

Lehetséges, hogy a tanítványok is lefizették az őröket, hogy elvihessék Jézus testét? Több mint valószínű, hogy egy zsidókat lenéző római katona soha nem kockáztatta volna meg a megbízatása sikerességét. Illetve a tanítványok az azt megelőző 3 és fél évben Jézus követése során semmilyen vagyonnal nem rendelkeztek. Még egy gazdag szponzor esetén is kétséges, hogy akkora összeget ajánljanak fel az őröknek, amely miatt azok kockáztatják a rangjukat vagy akár az életüket.[1]

2. Jézus valójában életben maradt, és úgy tették a sírba

            Elképzelhető, hogy Jézus valahogy életben maradt, és úgy tették a sírba? Ez elég merész feltételezés, hiszen már maga a keresztre feszítés előtt okozott sérülések könnyen halálhoz vezethettek volna. Pedig sokan hitték így a történelem során – a muszlimoktól kezdve a 20. század több gondolkodójáig. Ha valaki részletes orvostudományi magyarázatot szeretne olvasni Jézus kereszthalálának bizonyítására, nem kell sokáig kutakodnia az interneten. Két ajánlott forrás: Lee Strobel Jézus-dosszié című könyve 11. fejezete, illetve J. W. Bergeron könyve. A rómaiak bombabiztos módszere a halál beálltának megállapítására a János 19:33-37-ben olvasható.[2] Lándzsával átszúrták az oldalát. A tüdejéből vér és víz folyt ki. Biztosan tudták, hogy meghalt, ezért nem törték el a lábszárcsontját, mint a másik két elítéltnek. De még ha minden tudományos érvelés ellenére is valaki úgy gondolja, hogy Jézus életben maradt, a kérdés nyitva marad: hogy jött ki a lepecsételt, több tonnás kővel lezárt sírból, megtévesztve valahogy az őröket; és hogyan épült fel olyan gyorsan, hogy épen tudjon megjelenni utána az embereknek? Olyan meggyőző erővel, hogy a világ legnagyobb mozgalmát indítsa útjára: a keresztyénséget.

3.A tanítványok hallucináltak, amikor a feltámadott Jézust látták

            Az újszövetségi beszámolók alapján Jézus legalább tízszer jelent meg a feltámadása utáni 40 napban tanítványainak vagy azok kisebb-nagyobb csoportjainak, sőt egy alkalommal 500 embernek egyszerre. Sokan úgy próbálják ezt megmagyarázni, hogy a tanítványok felfokozott érzelmi állapotban hallucinálhattak. Azonban mi a helyzet azzal, amikor egyszerre többen találkoztak ezzel a feltételezett hallucinációval? Gary Collins, pszichológiai szaktekintély így nyilatkozik a hallucinációk jellegéről:

„A hallucinációk mindig egyéni történések. Természetüknél fogva egy bizonyos hallucinációt egyszerre csak egy ember láthat. Sosem fordul elő, hogy emberek egy csoportja ugyanazt hallucinálja. Az sem lehetséges, hogy valaki hallucinációt kelt másokban. Mivel a hallucináció kizárólag az egyén szubjektumában, egyéni érzékeiben létezik, teljesen nyilvánvaló, hogy mások ennek nem lehetnek tanúi.”^[3]

Az orvosi szakmában többen, köztük ateista vagy agnosztikus szakemberek is nyilatkoztak ennek a teóriának a tarthatatlanságáról. A témában további olvasásra ajánljuk ezt a klinikai pszichiátriai elemzést.

4. A források elfogultak és nem hitelesek

            A szkeptikusok megkérdőjelezik a feltámadásról beszámoló források megbízhatóságát. A Biblia és az Újszövetség sokaknak meglepő mértékű, tudományos megbízhatóságáról itt (link kell) írunk bővebben. Ízelítőként: az Újszövetségnek több mint 24 000 kéziratban fennmaradt példánya van, a legrégebbi kéziratot 125 évvel az eredeti autográf utánra datálják. Ez hosszú időnek tűnhet, de összehasonlításképpen, Homérosz Iliászának kéziratos példányszáma csupán 643, és a legrégebbi példányt 500 évvel az eredeti utánra datálják.^[4]

Ez ugyan még nem magyarázza meg az elfogultság kérdését, de számos, Biblián kívüli forrás igazolja nemcsak Jézus létezését, de csodatetteit is (pl. Flavius Josephus, Tacitus). Továbbá ezek a nem keresztény források beszámolnak számos, Jézust még személyesen ismerő követőjéről, akik olyan szilárdan hittek Jézus messiási voltában és feltámadásában, hogy készek voltak ezért a meggyőződésükért meghalni.^[5] Ha el tudjuk fogadni e források hitelességét, akkor ki kell nyitnunk legalább résnyire az ajtót a feltámadás hitelességének is.

5. Az evangéliumi beszámolók ellentmondásos részletei hiteltelenítik a történetet

A szkeptikusok nemcsak a források megbízhatóságát szeretik kikezdeni, hanem az evangéliumokban elhangzó részletek különbségein is fennakadnak. Mégpedig azon a részleten, hogy a különböző evangéliumokban eltérő személyek fedezik fel az üres sírt. A sírra Jézus női követői találtak rá; ez mindegyik evangéliumban egyezik. Ám rögtön idekívánkozik az a megjegyzés, hogy a zsidó szokások szerint a nők nem tanúskodhattak, nem fogadták el őket teljes értékű tanúnak. Ha az egész a tanítványok által kitalált történet lenne, akkor egészen bizonyos, hogy nem női szemtanúkat neveztek volna meg a történetben, hiszen ez szó szerint hiteltelenítette volna a tanúbizonyságot. Ez erősíti a feltételezést, hogy a történet lejegyzői az igazsághoz hűek maradtak.

Visszatérve a tanúk személyét illető eltérésekre. A legtöbb történész nem kérdőjelezi meg ez alapján a hitelességet, hiszen a történet lényeges és központi elemei megegyeznek.

Ahogy azt dr. William Craig elmagyarázta Strobelnek: amikor a rendőrnyomozók kikérdeznek több tanút egy bűncselekmény körülményeiről, nem elvárás, hogy a másodlagos részletek megegyezzenek a vallomásokban, amíg a központi elemek egybehangzóak. Ellenben, ha a másodlagos részletek túlságosan hasonlóak, akkor az éppenséggel gyanút kelt.^[6]

Valójában az üres sírhoz kapcsolódó, első pillantásra problematikus részletek inkább megerősítik a történet hitelességét.

 6. A tanítványok találták ki és terjesztették el ezt a hazugságot

            Képzeljük magunkat Jézus tanítványainak bőrébe: milyen érzés lehetett, amikor a Messiásnak hitt mesterünket kivégezték – ahelyett, hogy királlyá koronázták volna? Bizonyára lesújtó: kudarc, csalódás, zavarodottság, félelem. A tanítványok szétszóródtak (Máté 26:56), és bujkálásra kényszerültek. Vajon mi tette őket csalódott rejtőzködőkből hitük bátor hirdetőivé? Milyen fordulat kellett ahhoz, hogy egy tragikusan elbukott zsidó „szekta” tanai elérjék a föld végső határait? Csakis egy olyan horderejű történés lehet ez, mint a feltámadás!

A tanítványok Jézus feltámadásának hatására olyan halált megvető bátorságot nyertek, amely képessé tette őket minden veszély és akadály ellenére hirdetni, hogy Jézus a Megváltó. Mi adta volna nekik a bátorságot és az erkölcsi tartást, a feddhetetlen életvitelt és az arra való buzdításhoz szükséges hitelességet, ha mindez hazugság lett volna?

Ha Jézus nem támadt volna fel, akkor a tanítványok sem hitték volna el, hogy Ő a Messiás, hiszen nemcsak, hogy nem teljesítette korának messiási várakozásait – miszerint a Messiásnak fel kell szabadítania Izraelt a római iga alól –, de még ki is végezték. Ha Jézus a sírban marad, ugyanúgy eltűnik a történelem süllyesztőjében, mint számos, önmagát messiásnak kikiáltó zsidó férfi[7]. De nem így történt. Jézus korai tanítványai közül rengetegen haltak mártírhalált – egyet kivéve valamennyi apostol[8] –, mert hittek az Ő feltámadásában. Ez egy olyan igazság, amiért a mai napig a világ számos pontján az életüket kockáztatják azok, akik szívükben találkoztak az élő Jézussal.

Mennyi bizonyíték lesz elegendő a számodra?

Lehetne még folytatni az érvek-ellenérvek sorát, de egy ponton szembesülni fogunk azzal, ami Lee Strobel számára is világossá vált: a feltámadás tagadásához legalább annyi hit kell, mint az elfogadásához. A szkeptikus újságíró végül több hónap kutatómunka után így döntött: elhiszi a feltámadás tényét, és ezzel együtt alárendeli az életét ennek az igazságnak. Az igazság pedig szabaddá tette, és Jézus elhozta a szívébe azt a minden értelmet felülmúló békességet, amelyet csak Ő tud megadni.

Ha te is a szkeptikus táborba tartozol, akkor a logikai oknyomozás még csak most kezdődik számodra. Bizonyára szeretnéd ellenőrizni az állításokat és a felhasznált forrásokat. Szeretnénk segíteni a kutatómunkádat, ezért bátorítunk, hogy nézd meg a többi kérdést is. Illetve, ha szeretnél személyesen beszélgetni ezekről, írj nekünk.

Ajánljuk Lee Strobel A Jézus-dosszié című könyvét és az abból készült filmjét.

____________

Források:

[1] Mind a sír őrzésének elmulasztása, mind a sírkőre tett római pecsét feltörése halálbüntetéssel járt. Arnold Fruchtenbaum: The Life of the Messiah 737. o.

[2] „Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Ezek pedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: «Csontja ne töressék meg.» Viszont az Írásnak egy másik helye így szól: «Néznek majd arra, akit átszúrtak.»”

^[3] Habermas, G. és Moreland, J. P.: Immortality: The Other Side of Death (Nashville: Nelson, 1992), 34. o.

^[4]“az Újszövetségnek több mint 24 000 kéziratban fennmaradt példánya van, a legrégebbi kéziratot 125 évvel az eredeti autográf utánra datálják.” Strobel, L. (1998): A Jézus dosszié, 75.o.
https://carm.org/about-the-bible/manuscript-evidence-for-superior-new-testament-reliability/

^[5] Mykytiuk, L: Did Jesus exist? https://www.biblicalarchaeology.org/daily/people-cultures-in-the-bible/jesus-historical-jesus/did-jesus-exist/

^[6] Gunn, J. (rendező, 2017): Case for Christ (film) Pinnacle Peak Pictures, Arizona

[7] https://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199812/hamis_messiasok_a_zsido_tortenelemben

[8] https://www.gotquestions.org/Magyar/apostolok-halala.html