Tar Kata írása
Idén a Purim ünnepe március 23–24-re esett. Mivel ekkor már beindultak a gyülekezeti látogatásaink (hogy bemutassuk testvéreinknek a Messiás a zsidó húsvétban c. prezentációt), nem maradt már idő arra, hogy egy Purim ünnepet is megszervezzünk. Helyette egy purimi szokás gyakorlásával ünnepeltünk. Slach moneszt küldtünk három rabbi barátunknak. Ennek a jiddis szónak a héber eredetije: misloach manot (szó szerint: adagok küldése) – az Eszter könyvéből származik: „Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek.” (9:22)
Mindhárom rabbival már több éve barátkozunk. A gesztus tovább építette a baráti viszonyunkat. Egyikük kávéra hívta ’postásunkat’, Krisztit; a másikuk meghívta Ildit magukhoz szombatköszöntőre, és egy jót beszélgettek; a harmadik rabbi pedig három órás eszmecserét folytatott Messiás-hívő testvérünkkel, Péterrel* – mint utóbb kiderült, Jézusról. Ő is küldött nekünk ajándékot. De a legnagyobb ajándék az, hogy vannak barátaink a zsinagógában – akik nem ellenünk harcolnak, hanem valamiképpen (egy ki nem mondott módon, de) támogatják a szolgálatunkat. Kérünk, imádkozz ezekért a rabbikért, hogy bölcsességet és bátorságot kapjanak Istentől – a Messiás Jesua követéséhez.
* nem az igazi neve