Zsoltárok a válság időszakára

Zsoltárok a válság időszakára

Isten velünk van, még most is.

Izrael válságos időszakában könnyű elveszni a pillanatban. Folyamatosan rettentő hírekkel bombáznak bennünket, szívszorító hívásokat kapunk a barátainktól és a családtagjainktól, és ennek következtében állandó készültségi állapotba kerülünk. Nehéz a pillanat veszélyein túllátni, hogy meglássuk a remény nagyobb képét.

De zsidó emberként nem maradunk források nélkül, amelyekből vigaszt meríthetünk. Népünk már korábban is átélt viszályokat, háborúkat és tragédiákat. Isten mindig velünk volt.

Ezek az igeszakaszok a történelem folyamán mindvégig megtartották népünket.

Az egyik legjobb forrásunk a válság idején a Zsoltárok könyve. A Zsoltárok feljegyzik őseink hitét és bátorságát, akik bátran kiáltottak Istenhez, és elszántan reménykedtek annak ellenére, hogy a világ a legrosszabbat zúdította rájuk. A Zsoltárok és a Szentírás többi része a történelem folyamán mindvégig megtartotta népünket.

Dov Peretz Elkin rabbi, író és előadó elmeséli egy holokausztot túlélő zsidó menekültcsoport történetét. Amikor felkeresték egykori kelet-európai otthonukat, kiderült, hogy falujukat porig égették. Az egykori zsinagógájuk pincéjében találtak néhány megrongálódott, de olvasható szöveget. Bár még sokat kellett utazniuk, és bár a halál jelei vették körül őket, megálltak. Ott, egy gyertya fényénél vigaszt találtak az ősi szavak olvasásában és ismételgetésében.[1]

Imádkozunk, hogy az itt összegyűjtött bibliai szakaszokban ti is megtaláljátok a vigaszt, az értelmet és a reményt.

 

Szenvedések idejére

Zsoltárok 77:2–4, 8–14

Hangosan kiáltok Istenhez, Istenhez kiáltok, hogy figyeljen rám.

Nyomorúságom idején az Úrhoz folyamodom, kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul, de lelkem nem tud megvigasztalódni.

 

Istenre gondolok, és csak sóhajtozom, róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem. (Szela.)

Vajon végleg eltaszít az Úr, és nem tart tovább jóakarata?

Végképp elfogyott szeretete, érvénytelen lett ígérete nemzedékről nemzedékre?

Elfelejtette kegyelmét az Isten, vagy elnyomta irgalmát a harag? (Szela.)

Az az én bajom, gondoltam, hogy megváltozott a Felséges jóindulata.

Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira.

Végiggondolom minden tettedet, elmélkedem dolgaidon.

Szent a te utad, Istenem! Van-e oly nagy Isten, mint a mi Istenünk?

 

 

Azoknak, akik elvesztették szeretteiket

Zsoltárok 6:7–10

Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet.

Szemem elhomályosodott a bánattól, fénye megtört sok ellenségem miatt.

Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők, mert meghallotta az Úr hangos sírásomat!

Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr.

 

 

Azoknak, akik őszintén bevallják, hogy csalódtak Istenben

Zsoltárok 89:47–53

Miért rejtőzöl el oly soká, Uram, miért lángol haragod, mint a tűz?

Gondold meg, hogy mit ér az életem, milyen mulandónak teremtettél minden embert!

Van-e olyan ember, aki életben maradhat, és nem lát halált, aki megmenekülhet a holtak hazájától? (Szela.)

Hol vannak, Uram, régi kegyelmes tetteid, hűséged, amelyet esküvel fogadtál Dávidnak?

Gondolj, Uram, szolgád gyalázatára, amit lelkemben szenvedek sok néptől!

Mert gyaláznak ellenségeid, Uram, gyalázzák fölkented lába nyomát.

Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen, ámen

 

 

A katonáknak[2]

Zsoltárok 34:5–11

Az Úrhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.

Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.

Kiáltott a nyomorult; az Úr meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.

Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.

Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

Féljétek az Urat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.

Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az Úrhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót.

 

Védelemért

Zsoltárok 91:1–4

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,

az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!

Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől.

Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.

 

 

Amikor megmenekülésre van szükségünk

Zsoltárok 121

Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?

Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.

Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.

Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!

Az Úr a te őriződ, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől.

Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.

Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.

Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor.

 

 

Az Úr szeretetéről Izrael felé

Zsoltárok 130:5–8

Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.

Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.

Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.

Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.

 

Identitásunk és elhívásunk

Zsoltárok 105:1, 6–10

Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!

Ti, Ábrahám utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!

Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései.

Örökké emlékezik szövetségére, az ezer nemzedéknek parancsolt igére,

amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.

Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül:

 

 

Istenbe kapaszkodva a káosz közepette

Zsoltárok 27:1–6

Dávidé. Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?

Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.

Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.

Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.

Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.

Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az Úr sátrában, és éneket zengek az Úrnak.

 

 

[1] Rabbi Dov Peretz Elkins, Yom Kippur Readings: Inspiration, Information and Contemplation (Vermont: Jewish Lights, 2010), 103.

[2] Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) sok bátor katonája vesztette már életét Izrael védelmében – legyen áldott az emlékük. Imádkozunk a most harcolók biztonságáért; hiszünk abban, hogy az Úr meg tudja védeni őket. Tisztelgünk a végső áldozat előtt is, amelyet egyesek hivatottak meghozni. És tudjuk, hogy ez a zsoltár nemcsak a fizikai biztonságról szól, hanem az olyan dolgoktól való megszabadulásról is, mint a félelem és a szégyen. Ahogy a zsoltárosok őszinte kiáltásait olvassuk, akik ugyanúgy küzdöttek, mint mi, bízunk az Úrban, hogy védelmet nyújt minden ellenségtől, legyen az fizikai, érzelmi vagy szellemi.

Ebben az imádságban azokra a munkatársainkra is gondolunk, akiket behívtak katonai szolgálatra. Tudjuk, ahogy a zsoltárosok is tudták, hogy nem minden Izraelt védő katona tér haza. De Izrael végső reménye az új világ és az új életre való feltámadás. Az Újszövetség központi állítása, hogy a Messiás győzelmet aratott a halál felett, hogy ez a remény valósággá váljon.

Izrael válságban: Hogyan segíthetünk?

Izrael válságban: Hogyan segíthetünk?

Izrael az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tragédiáját éli át: 2023. október 7. a holokauszt óta a legtragikusabb nap a zsidó emberek számára.[1] És a helyzet a helyszínen, Izraelben percről-percre változik. A meggyilkolt, megsebesített vagy túszul ejtett izraeli férfiak, nők és gyermekek száma megdöbbentő.

Mindannyian, akik nem Izraelben élünk, azt kérdezzük magunktól: Mit tehetünk, hogyan segítsünk? Hogyan adhatjuk Izrael népének tudtára, hogy nincsenek egyedül? Milyen eszköz van a kezünkben, amivel már most változtathatunk a helyzeten?

Íme néhány javaslat:

 

1. Maradj naprakész

Kövess megbízható hírforrásokat, különösen olyanokat, amelyek első kézből, a helyszínről tudósítanak. Magyar források közül ajánljuk például az izraelinfo.com honlapot, ha beszélsz angolul,  ajánljuk a YNetNews.com, a Jerusalem Post, a HaAretz, az Arutz Sheva és a The Times of Israel oldalakat. Mivel ők első kézből, a helyszínről tudósítanak, ezek a legfrissebb információk forrásai.

2. Nyújts támogatást

Nyújts támogatást izraeli barátaidnak. Sokaknak van olyan családtagja, akit közvetlenül érintett a támadás; mások itt ragadtak, és nem tudnak hazatérni. Küldj nekik ételt, szólj egy kedves szót, vagy mondj egy imát. Keresd, hogyan tudnád őket szeretni és szolgálni, bármi is legyen ez. És oszd meg a héber Szentírás szavait, amelyek ősi, mégis aktuális reményt adó üzeneteket tartalmaznak népünk számára.

3. Tájékoztass másokat az ismerettségi köreidből

Ha zsidó vagy, használd a saját hangodat arra, hogy felhívd a figyelmet barátaid, munkatársaid és szomszédaid körében mind arra, ami Izraelben történik, mind arra, amit máshol élő zsidó emberként tapasztalsz. Ez mindannyiunkat érint. Akár beszélgetés útján, akár hiteles információk megosztásával a közösségi médiában (lásd az első pontot), tájékoztasd a környezetedben lévőket.

Ha keresztény vagy, győződj meg róla, hogy a helyi gyülekezeted és/vagy házi csoportod tájékozott, és felkészült a segítségnyújtásra.

Bátorítsd a lelkipásztorodat, hogy ajánljon fel támogatást helyi zsidó szervezetek számára.

Javasold, hogy a gyülekezeted tegyen közzé valamit a weboldalán és a közösségi médiafelületeken, hogy kifejezezze a zsidó néppel való együttérzését. Mozgósítsa barátait, hogy imádkozzanak, és adakozzanak a segélyezési erőfeszítésekre. Továbbá, mindenképpen tudasd zsidó barátaiddal, hogy az Izrael elleni támadás számodra is személyes ügy, és hogy együtt gyászolsz velük.

4. Keresd a nyilvános kiállás lehetőségeit

Elszigetelő lehet, ha egyedül nézzük vagy olvassuk a híreket otthonunkban. Nézz utána az interneten, hogy milyen helyi virrasztások és közösségi szolidaritási akciók vannak Izrael és a zsidó nép mellett. Találd meg a módját, hogy kiállj a közösségeddel együtt, és mutasd ki támogatásodat a zsidó népnek Izraelben és szerte a világon.

5. Imádkozz!

Még ha több száz vagy ezer kilométerre is vagyunk, nem vagyunk tehetetlenek. Az ima nagyon fontos módja a segítségnyújtásnak. Akár zsidó vagy, akár keresztény, akár mindkettő, biztos lehetsz benne, hogy Isten meghallgatja az imákat, amelyeket az Ő trónjához viszel. Íme néhány dolog, amiért imádkozhatsz:

 

  • Imádkozzatok a túszul ejtett emberek biztonságáért.
  • Imádkozzatok az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonáiért Gázában és északon, akik a Hamász és a Hezbollah terroristáit üldözik.
  • Imádkozzatok azok gyógyulásáért, akiket a rakétatűz és a terroristák személyes támadásai sebesítettek meg.
  • Imádkozzatok Gázáért és annak a Hamász befolyása alóli felszabadításáért.
  • Imádkozzatok nyugalomért és békéért az ártatlan civilekért, akik rettenetes félelemben élnek.
  • Imádkozzatok azokért, akiknek otthonát a bombák lerombolták.
  • Imádkozzatok minden zsidó ember biztonságáért és védelméért világszerte.
  • Imádkozzatok reményért Izrael számára, hogy tekintetüket a megmentő Isten felé fordítsák.

 

Adakozz!

Adományok küldésével már most is segíthetsz nekünk a segélyezési munkálatokban. Tel Avivban lévő csapatunk átalakította szolgálati központunkat egy válságkezelő intézménnyé, ahol élelmiszert, tisztálkodási szereket, orvosi felszereléseket és egyebeket biztosítunk a rászorulóknak. Felállítottunk egy gyász- és imahelyet is. Helyszíni csapatunk gondozási csomagokat is szállít az izraeli katonáknak, amelyekben zokniktól és alsóneműtől kezdve kabátokon és elemeken át minden megtalálható. Itt a lehetőség, hogy egy igazán gyakorlatias módon is támogasd a távolból a rászorulókat.

 

Itt tudsz adakozni: https://zsidokjezusert.org/tamogatas/

Közleménybe kérjük tüntesd fel: IZRAEL

_______________

Lábjegyzetek

  1. JTA, https://www.timesofisrael.com/was-hamass-attack-on-saturday-the-bloodiest-day-for-jews-since-the-holocaust, The Times of Israel, 2023. október 9.

[1] JTA, https://www.timesofisrael.com/was-hamass-attack-on-saturday-the-bloodiest-day-for-jews-since-the-holocaust, The Times of Israel, 2023. október 9.

Minden, amit érdemes tudni az őszi ünnepekről

Minden, amit érdemes tudni az őszi ünnepekről

A kürtzengés ünnepe vagy a zsidó újév (Ros Hásáná)

 (3 Mózes/Vájikrá 23:23–25)

 

A héber Bibliában (Ószövetségben)

a zsidó naptár szerinti hetedik hónapban, Tisri első napjára esik Jom Teruá (a Kürtzengés ünnepe). Ma inkább Ros Hásáná, a Zsidó újév néven ismert. Úgy tűnik, hogy a mózesi szövetség idején több újév is volt, ahogyan ma is vannak tudományos, pénzügyi és naptári újévek. Peszach is jelölt egy új évet (2 Mózes/Smot 12:1–2) és Ros Hásáná is. A Jom Teruá bibliai jelentősége a sófárnak – a kosszarvból készült kürtnek – a megszólalásában rejlik: ez arra szólította fel az embereket, hogy hagyják abba, amit csinálnak és gondolják át az életüket. A Kürtzengés ünnepét egy tíznapos önvizsgálati időszak követte, amelyet ma Jámim noráim-nak, azaz Félelmetes napoknak neveznek.

Az Újszövetségben

bár külön nem említik, párhuzamot vonhatunk a Kürtzengés ünnepe és Bemerítő János szolgálata között, aki bűnbánatra hívta az embereket.

A zsidó életben

A Ros Hásáná örömteli nap annak ellenére, hogy Jom Kippur komoly ünnepélyességét vezeti be. Különleges üdvözlésekkel és édes ételekkel, például mézbe mártott almával kívánunk egymásnak egészséges és boldog új évet. A zsinagógában felolvassák az Akéda történetét, amikor Ábrahám kis híján feláldozta Izsákot.

 

Az Engesztelés napja (Jom Kippur)

(3 Mózes/Vájikrá 23:26–32)

 

A héber Bibliában (Ószövetségben)

a Félelmetes napok (lásd fentebb) a bibliai naptár legünnepélyesebb napjával: Jom Kippurral, az Engesztelés napjával értek véget. A főpap egyedül ezen a napon léphetett be a Szentek Szentjébe, és véres áldozat bemutatásával engesztelést végzett önmagáért, a családjáért és a nemzetért.

Ha élve tért vissza a kárpit mögül, az azt a jó hírt jelentette, hogy a bűnökért való áldozata elegendő és elfogadható engesztelésnek bizonyult.

 

Az Újszövetségben

a Jom Kippur a Messiás Jézus halálának és feltámadásának képét nyújtja. Életét a bűnök teljes és végleges engeszteléséül ajánlotta fel. Feltámadása a halálból – hasonlóan a kárpit mögül élve visszatérő főpap esetéhez – azt a jó hírt jelentette, hogy áldozatát elegendőnek és elfogadhatónak ítélték a bűnökért való egyszeri fizetségként. A Zsidókhoz írt levél írása idején még állt a Szentély. A Jom Kippurról beszélve rámutat, hogy Jézusé volt a végső papi szolgálat és áldozat a mi javunkra. Az Apostolok Cselekedetei 27:9 szó szerint azt mondja, hogy „a böjt már elmúlt”. Itt a „böjt” a Jom Kippurra utal (amely böjtöléssel járt), és az ezen ünnep utáni tengeri utak fokozott veszélyére.

 

„Itt sokáig horgonyoztunk. Ezzel időt vesztettünk, és már veszélyes volt továbbmenni, hiszen a zsidó böjt ideje is elmúlt. Ezért Pál figyelmeztette a hajósokat”

(ApCsel 27:9)

 

A zsidó életben

Jom Kippur a böjt napja, a 3 Mózes/Vájikrá 16:29-ben található „tagadjátok meg magatokat” hagyományos értelmezése alapján. Ezen a napon a zsinagógákban Jónás könyvét olvassák fel, amelynek témája a bűnbánat.

 

A Sátrak ünnepe (Szukkot)

(3 Mózes/Vájikrá 23:33–43)

 

A héber Bibliában (Ószövetségben)

Öt nappal Jom Kippur után, Tisri tizenötödikén következett a bibliai naptár utolsó ünnepe. Héber neve Szukkot, ami sátrakat, bódékat vagy menedékhelyeket jelent.

Isten elrendelte, hogy hét napon át a népnek sátrakban kell laknia, hogy emlékezzen arra, amikor a negyvenéves pusztában való vándorlás alatt ideiglenes építményekben laktak. Ezek a sátrak az Úr kegyelmének bizonyságául szolgáltak, aki a népnek menedéket nyújtott a vándorlás évei alatt. Ugyanakkor kijózanítóan emlékeztetnek a vándorlás okára: a hitetlenségre. Szukkot az év utolsó aratási ünnepének is emléket állít. Az egyhetes megemlékezés során az emberek lombokat gyűjtöttek („ágakat pompás fákról – pálmaágakról, lombos fák ágairól és a patakok mellett növő fűzfákról” 3 Mózes/Vájjikrá 23:40), és örültek a termésnek, amelyről Isten gondoskodott. A Zakariás 14:16 arra az új rendre utal előre, amikor az idők végén majd minden népnek meg kell ünnepelnie Szukkotot.

 

Az Újszövetségben

Talán a Szukkot ünnepének az utolsó aratáshoz és a messiási királysághoz kapcsolódó üzenete késztette Pétert arra, hogy a szukkoti hagyományra asszociáljon, amikor a Megdicsőülés hegyén meglátta Jézust Mózes és Illés társaságában, az Ő eljövendő országa dicsőségébe öltözve. Így kiáltott fel: „Rabbi, csodálatos, hogy itt lehetünk! Csináljunk három hajlékot (sátrat)…” (Márk 9:5).

Talán azt gondolta, hogy ez a rövid dicsőséglátomás már maga a Királyság, és ideje elkezdeni a Zakariás 14:16-ban leírt ünneplést.

 

A zsidó életben

Sok zsidó ember a mai napig bódékban/sátrakban alszik vagy csak étkezik ezen az ünnepen. A sátrat szukkának nevezik, és egy nádfedeles, gyümölcsökkel és növényekkel díszített, három oldalról zárt, csaknem anyagtalan építmény. Az ünnep további elemei a luláv, vagyis egy speciális lombcsokor (a 3 Mózes/Vájjikrá 23:40-ben említett növényekről úgy gondolják, hogy pálmaágak, mirtuszlevelek és fűzfalevelek) és az etrognak nevezett citrusféle.

 

Ha szeretnél többet megtudni a zsidó nép ünnepeiről, hagyományairól és hátteréről, töltsd le ingyenes ebookunkat itt.

Ha kérdésed van, lépj velünk kapcsolatba!

A jubileumi ‘Zárókő’ projekt Tel Avivban

A Mekomi csapatunk a projekt záróakkordjaként egy tucatnyi önkéntest toborzott, akik segítettek nekik segélycsomagokat osztani a Tel Aviv utcáin élő embereknek. Azáltal, hogy a csapat olyan önkénteseket is bevont, akik nem voltak hívők, meg tudta osztani a hitét egyaránt az önkéntesekkel és a hajléktalanokkal is, akiket kiszolgáltak.

A csapat vezetője, Danielle Malki így számolt be: „1000 segélycsomagot adtunk át hajléktalan embereknek,

meglátogattunk négy új hajléktalanszállót Tel Avivban, sok evangélium-központú beszélgetést folytattunk, és örültünk, hogy 11 (a 12-ből) önkéntes azt mondta, hogy szívesen segítene nekünk újra.”

„Június 2-án tartottuk a fő eseményünket: 8 munkatárs és 12 önkéntes egy nap alatt 400 segélycsomagot osztott ki. Mind a 12 önkéntes első alkalommal működött együtt velünk. Az esemény előtt felvettük a kapcsolatot az új önkéntesekkel, hogy áttekintést adjunk nekik a Mekomi küldetéséről és a Jézusba vetett hitünkről. A segélycsomagok tényleges kiosztása körülbelül négy órát vett igénybe.”

„Ez az esemény logisztikailag megterhelő volt a csapatunk számára a korlátozott raktárhelyiség és a rendkívüli hőség miatt. Az egész esemény alatt tanúi voltunk Isten kegyelmének és gondoskodásának: a hajléktalanok, az önkéntesek és a személyzet iránt is.”

„Csodálatos volt látni a munkatársak és az önkéntesek vidám és kirobbanóan lelkes hangulatát, amikor visszatértek az utcai munkából. Együtt étkeztünk, amit én „jézusi ebédnek” neveztem. A munkatársak és az önkéntesek között spontán beszélgetések folytak Jézusról, és az önkéntesek szíve megnyílt az evangéliumra. Ez az ebéd körüli beszélgetés körülbelül két órán át tartott. Igazán szép és lelkileg bátorító élmény volt.”

Kérjük, imádkozzatok az elvetett evangéliumi magért … és várjátok a jövőbeni jelentéseket a Tel Avivban zajló további kiemelt bevetésekről.

 

[1] Idén ünnepeljük a Jews for Jesus Misszió fennállásának 50. évfordulóját. Ezt egy ’Zárókő’-nek nevezett, nemzetközi méretű evangelizációs akcióval tettük emlékezetessé

Jubileum: A nagy kiegyenlítés

Jubileum: A nagy kiegyenlítés

Isten megparancsolta Izraelnek, hogy 50 évente hirdessen szabadulást (3Mózes 25. könyve). Ez a parancs adott nekünk ihletet arra a három hónapot felölelő, széleskörű evangelizációs munkára, amit ebben az évben megterveztünk, előkészítettünk és aminek most a megvalósítási fázisába léptünk. Ez a mindenre kiterjedő, a világ 20 féle zsidó közösségét célzó erőfeszítés az Isten iránti hálánk kifejezése: így köszönjük meg, hogy

Zsidók Jézusért szolgálatunk 50. életévébe lépett.

 

Minél többet foglalkozom Isten jubileumi ajándékával, amit  az ókori Izraelnek adott, annál nagyobb örömmel fedezem fel, hogy ez milyen gyönyörűen párhuzamba állítható azzal a megváltás-ajándékkal, amit Jézusban kaptunk Tőle.

 

Mindenre kiterjedő társadalmi és lelki előnyök

 

Istennek az volt a célja a Jubileummal, hogy az nagyszabású drámai változásokat hozzon a társadalomban – olyan változásokat, amelyek Izraelben minden szívet megérintenek, és az élet minden területére kihatnak. A Jubileumnak hatással kellett lennie a társadalom minden szintjére, hogy emlékeztessen minket: minden, amink van, és minden, ami mi magunk vagyunk, Istentől származik, és Őt illeti.

 

Isten egy messzemenő megújulás alapjait fektette le Izrael egész közösségében. Azzal a céllal rendelte el a Jubileumot, hogy felborítsa és lebontsa az egyenlőtlen kapcsolatokat teremtő társadalmi hierarchiákat. Végrehajtása mélyen érintené izraelita gazdaság minden területét, mivel az adósságokat elengednék, a rabszolgákat szabadon bocsátanák, és a földet visszaadnák az eredeti tulajdonosoknak. A Jubileum arra volt hivatott, hogy a lehető legjobb módon legyen nagy kiegyenlítő, emlékeztetve minket arra, hogy egyénekként és nemzetként nem vagyunk se többek, se kevesebbek, mint a Magasságos Isten alázatos szolgái.

 

Akkor hát miért nem tette társadalmi gyakorlattá Izrael soha a Jubileumot teljesen és végérvényesen? Valószínűleg ugyanazon okok miatt, amiért ma is ódzkodna a legtöbb ember egy ilyen rendszertől. Feltételezhetjük, hogy a Jubileum kiegyenlítő hatása egyesek számára sokkal vonzóbb lett volna, mint mások számára, és hogy azoknak lett volna a legtöbb vesztenivalójuk, akiknek hatalmukban állt volna a követelmények teljesítése. Később a megosztottság, a háborúk és végül a fogság megakadályozta, hogy a zsidó nép megkapja azt a nagyszerű ajándékot, amely a Jubileum révén elérhető lett volna.

 

Isten ajándékait nem mindig könnyű elsőre felismerni, és Ő nem kényszeríti ránk őket. Ez igaz volt a Jubileumra, és bizonyára igaz az evangéliumra is.

Az evangélium azonban ténylegesen megvalósította azt, amire a Jubileum csak utalni tudott: az igazi szabadságot. A Messiásunkban megélt szabadság pedig a nagy kiegyenlítő, mert három olyan igazságra emlékeztet bennünket, amelyek minden emberre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vagyunk az életben.

 

 

Mindannyian Isten képmására vagyunk teremtve

 

Ez a csodálatos kinyilatkoztatás az 1Mózes 1:26-ban olyan egyediséget állapít meg, amely megkülönböztet minket az állatoktól – de egyenlőséget is biztosít számunkra, amelyben emberként osztozunk. Ez a kinyilatkoztatás kiegyenlíti az esélyeket. Ám ahelyett, hogy ez a kiegyenlítés lealacsonyítana bennünket, mindannyian felemeltetünk általa. Isten képmására teremtettnek lenni ajándék, így nincs okunk dicsekvésre vagy büszkeségre. De ez az alapja a méltóságnak, az egyenlőségnek és az emberi jogoknak is mindannyiunk számára – függetlenül attól, amit a társadalom vagy a politika akar ránk erőltetni.

 

Legnagyobb örömünket és létünk valódi értelmét Istentől nyerjük, akinek képmására teremtettünk. A legnagyobb veszteséget is akkor szenvedjük el, amikor elfordulunk Tőle. C. S. Lewis Narnia-sorozatában Aslan azt mondja Caspian hercegnek: “Te Ádám Úrtól és Éva Úrnőtől származol, és ez elég megtiszteltetés ahhoz, hogy a legszegényebb koldus feje is felemeltessék, és elég szégyen ahhoz, hogy a föld legnagyobb császárának válla is meghajoljon.  (Caspian herceg, 232. oldal)

 

Mindannyian egyformán elítélve állunk a Szent Isten előtt.

Ahhoz, hogy megértsük és élvezzük közös szabadságunkat a Messiásban, látnunk kell és el kell ismernünk, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, és megváltásra van szükségünk. A Jubileum, illetve annak negligálása azt sugallja, hogy mi, bűnös emberi lények a kapzsiság, a büszkeség és más közös hibák révén nem működünk a rendeltetésünknek megfelelően, s ez lehetetlenné teszi, hogy népe olyan kapcsolatot ápoljon Istennel és egymással, amilyet Isten szeretne.

 

Ennélfogva, a szabadság Jézusban azzal kezdődik, hogy felismerjük: “Mindenki vétkezett és elmaradt Isten dicsőségétől”. (Róma 3:23). A bűnnel való foglalkozás azért szükséges, mert az emberi kiteljesedésünk útjában áll: elidegenít bennünket először Istentől, majd egymástól. Amikor elismerem, hogy bűnös vagyok, elfogadom a tényt, hogy az Úr előtt embertársaimmal együtt egyformán bűnösként állok, és egyformán szükségem van az Ő kegyelmére és megbocsátására. Amikor belátjuk, hogy minden embert, beleértve magunkat is, beszennyez az eredendő bűn, az eredmény – ahogy G. K. Chesterton írta – “… szenvedés és testvériség, valamint a nevetés és a szánalom mennydörgése; mert csak az eredendő bűnösségünk tudatában vagyunk képesek egyszerre irgalommal tekinteni a koldusra és gyanakodva a királyra”.   (Ortodoxia 362. o.)

 

Mindannyian egyformán megváltottak vagyunk…

 

…ha elfogadjuk Isten kegyelmes bűnbocsánatát a Jézusba vetett hit által.

Semmilyen emberi státusz vagy teljesítmény nem érdemelheti ki a megváltást, amely Jézusban a miénk. “Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!” (Ézsaiás 55:1) Isten megváltásának gazdagsága ingyenesen elérhető az evangéliumban. Isten ezt mondja nekünk: nem akarja, hogy bárki is elvesszen, hanem azt kívánja, hogy mindenki visszatérjen Hozzá.

 

A ‘szabadság, egyenlőség és testvériség’ nem csupán a francia forradalom vagy bármely más emberi törekvés jelszava, melynek megvalósítása végül meghiúsult. Az igazi szabadság, egyenlőség és testvériség annak a végső forradalomnak a gyümölcse, amelyet a Jubileum előrevetít, és amely a Messiás Jézusban teljesedik be. Halála, eltemetése és feltámadása által leszámolt a bűnnel és annak hatásaival, és az igazi szabadság és igazságosság elérhetővé vált Izrael és minden nemzet számára: “Ezért most már nincs kárhoztatás azok számára, akik Krisztus Jézusban vannak. Mert az élet Lelkének törvénye szabaddá tett titeket Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”  Halleluja!

50 éven át Isten lehetővé tette a Zsidók Jézusért szervezet számára, hogy ezt a jó hírt hirdesse zsidó népünknek szerte a világon. Zsidók tízezrei ismerték meg a Messiást, és Ti partnerek voltatok velünk ebben a nagyszerű vállalkozásban. Köszönjük, hogy ebben a jubileumi évben is mellettünk álltok. Vágyunk arra, hogy az emberek szerte a világon megtalálják a szabadságot Jézusban. Micsoda kiváltság, hogy ennek a jó hírnek a hírnökei lehetünk!